Az első állat, amit láttam,
kutya volt,
reggelente póráz végén,
kutyagolt,
hintázott a két nagy füle,
barna szeme kedves,
szimatoló, két orrluka,
bár nem náthás,
nedves.
Ha meglátott köszöntött,
egy vaúval,
csináltunk egy képet róla,
anyuval,
azóta már nem ugat,
hanem inkább csahol,
simogatom, s barátilag,
az arcomba szagol.
