Avarfalvi Mesék

Kortárs mesék, versek, mondókák

Dorka kincsei

2018. március 02. 16:28 - Várfalvy Emőke

Dorka volt az egyetlen kislány a csoportból, akinek nem volt hosszú haja. Ezt rajta kívül senki sem nehezményezte, ahogy azt sem, hogy a ruháit mind a nővéreitől vagy az unokatesóitól örökölte. Az sem zavart senkit, hogy csak egy barbija volt, annak is mindig a nagyija varrta a ruháit valamilyen maradék anyagból. Ezek mind nem zavartak senkit. Egyedül Dorkát.

Dorka rettentően vágyott rá, hogy csillogós pólóban járhasson és olyan játékai legyenek, amivel nem játszott még előtte senki. Egyszer elárulta az anyukájának, hogy olyan szeretne lenni, mint Kitty, a csoport legszebb kislánya. Mivel az anyukája ezután hosszú ideig törölgette a szemét, többet nem beszélt erről. Titokban azért minden nap úgy ébredt fel az öt nővérével közös szobájában, hogy azt remélte, valami megváltozik.

Mikor reggel bement a csoportba mindig az járt a fejében, hogy a nagyi szerint, ha valamit igazán szeretne az ember, azt kitartó munkával, türelemmel és szorgalommal elérheti. Így hát Dorka, ha már nem lehetett olyan, mint Kitty, megpróbált mindent megtenni azért, hogy legalább a barátnője lehessen.

Kitty a csoport leggazdagabb családjának egy szem lányaként a legszebb ruhákban járt és esze ágában nem volt Dorkával barátkozni. Általában tudomást sem vett róla, ha a kislány mellé telepedett a babaszobában, vagy, ha be akart állni hozzá és a többi lányhoz boltost játszani, Kitty egyszerűen levegőnek nézte és nem szolgálta ki. Dorka nem értette miért viselkedik így vele Kitty.

- Talán nem vagyok hozzá elég kedves – gondolta.

Ezután minden nap, ha rakodó volt, Dorka először Kitty játékait pakolta el, a csúszdánál mindig maga elé engedte és, mikor a kislány véletlenül kiöntötte uzsonnánál a teát, Dorka azt füllentette, hogy ő volt.

- Ezt miért csináltad – kérdezte tőle Panka, aki sokat játszott együtt Dorkával. A kislány csak a vállát vonogatta és nem felelt.

Kitty hamar megszokta, hogy bármit kell csinálni Dorka azonnal ott terem és segít neki. Dorkával hozatta oda a homokozóformákat. Ha megunta a motorozást egyszerűen csak ott hagyta a motort az udvar közepén, tudta, hogy Dorka el fogja rakni.

Egyik reggel Kitty egy tüll balettruhás babát hozott, ami teljesen elvarázsolta Dorkát.

- Megnézhetem – kérdezte Dorka félénken.

- Majd, ha kiérdemeled – mondta Kitty és elvonult barátnőivel a szoba másik sarkába.

Dorka persze egész nap, minden erejét beleadva igyekezett Kitty kedvében járni. Délután úgy tűnt, végre sikerrel járt:

- Na jó – adta oda Kitti a babáját Dorkának, amitől a kislány persze végtelenül boldog lett.

- Már úgyis unom ezt a vacakot. Két hete megvan. Apa hozhatna egy újat, ha hazajön – mondta Kitti egyik barátnőjének, miközben várták, hogy Dorka visszaadja a játékot.

Dorka alig simította végig a rózsaszín tüll ruhát, azonnal látta, hogy a szoknya egy picit el van szakadva.

- Nem baj – gondolta – majd megkérem Kitty-t, hogy adja kölcsön estére, nagyi holnapra gyönyörűen megvarrja.

Épp nyitotta volna a száját, hogy elmondja az ötletét Kitty-nek, mikor a kislány csúnyán rákiabált.

- Te eltépted a ruháját.

- Én nem csináltam vele semmit – védekezett Dorka rémülten – csak megnéztem.

- Eltépted a ruháját – visított Kitti teljesen felbőszülve – ez megbocsáthatatlan. Soha többet nem játszhatsz a játékaimmal, te kis béna.

 Az óvó néni igyekezett rendet tenni a veszekedésben, aminek a végén mindenki kölcsönösen bocsánatot kért a másiktól.

Dorka rettentő szomorúan ment haza az óvodából és senkinek sem volt hajlandó elmondani mi történt, hiába kérlelték. Éjszaka is csak az után sikerült elaludnia, miután kitalálta, mivel fogja Kitty-t kiengesztelni.

Másnap reggel Dorka bevitte az egyetlen barbija legszebb báli ruháját, amit a nagymamája vart neki egy régi csipketerítőből:

- Ezt neked hoztam – tette Kitti elé, mikor a kislány megérkezett.

- Fúj, mi ez a vacak? Biztos a turkálóban vettétek - mondta utálkozva Kitti és ott hagyta Dorkát. Elvonult, hogy kipróbálja befér-e a csoport babaházába a legújabb, színváltós pónija.

Dorka felvette a ruhát a kisasztalról, összehajtotta és megkérte az óvó nénit, hagy vigye ki a zsákjába.

Az öltözőbe érve már hatalmas cseppekben hullottak a könnyei, így nem vette észre, hogy az öltözőszekrénye tetején ül valaki.

- Adok egy zsepit, jó?

Dorka ijedten nézett körbe. Aztán megdörzsölte a szemét. Azt hitte a sírástól rosszul lát. Egy apró, szárnyas alak nyújtott feléje egy papírzsebkendőt.

- Köszönöm – szipogta a kislány, aztán kifújta az orrát.

- Ne szomorkodj Kitty miatt.

Dorka felkapta a fejét:

- Honnan tudod, hogy miért sírok?

- Régóta figyellek ám, Dorka. Tudom, hogy nagyon szeretnéd, ha Kitty a barátnőd lenne. És ezért mindent meg is teszel.

- Biztos nem vagyok elég ügyes – mondta Dorka lesütött szemmel.

- Te minden tőled telhetőt megtettél.

- Akkor miért nem akar Kitty a barátnőm lenni?

- Miért szeretnéd, hogy a barátnőd legyen?

- Mert – itt Dorka egy kicsit megakadt – mert őt mindenki szereti. És olyan szép.

A kis szárnyas alak hallgatott és várt. Dorka nem tudta folytatni.

- Ez minden? – kérdezte bátorításul a pici alak.

- Hát – bizonytalankodott Dorka.

- Mond csak nyugodtan.

- De megígéred, hogy nem mondod el anyunak?

- Megígérem!

- Szóval szeretnék olyan lenni, mint Kitty.

- Értem. És azt meg tudod mondani, miért?

- Kitty szép. A haja, a ruhái. Mindenki szereti és mindenki vele akar játszani.

- Gondolod, hogy ez azért van, mert szép a haja és a ruhái?

- Persze, mi másért?

- És veled azért nem játszik mindenki, mert nincsenek szép ruháid és szép hajad?

- Hát, Dorkám, akkor itt már biztos a diagnózis. Neked csillogáshájogod van.

- Ó! Ezért nem játszik velem senki?

- Ezért szeretnél Kitty-re hasonlítani.

- És akkor most mi lesz?

- Most gyógyítás következik, mégpedig csuda izgalmas módon.

- Orvos vagy? Vagy angyal?

- Se nem orvos, se nem angyal. Hanem lenke. A lenkék vigyáznak az óvodásokra és segítenek nekik, ha bajba kerülnek. Mindannyian más kórságot gyógyítunk és a csillogáshájogot. A nevem: Kincses.

- Szép neved van.

- Köszönöm! Én is szeretem, ahogy azt is, amit csinálok. Ugyanis az én gyógymódszeremmel lehet a legcsillogóbb kincseket felfedezni a világon.

- Tényleg?

- Bizony ám! Ezekben a kincsekben az a jó, hogy nem törnek össze, nem rágja meg őket sem a rozsda, sem az idő vasfoga. Csak különleges emberek kaphatják meg őket és senki, de senki nem veheti el tőlük.

- Bárcsak nekem is lehetne ilyen kincsem.

- Hát ez az! Hogy neked van, csak nem látod a csillogáshájogodtól. De ne aggódj! Van egy remek gyógyító varázslatom rá, amit máris megtanítok neked. Ha mostantól minden reggel és este elmondod néhány hét múlva nyoma sem lesz a nyavalyádnak és ezzel együtt minden megváltozik majd körülötted. Most pedig jól figyelj és mondd utánam:

Lelkem kincsesláda,

csak bele kell lesnem,

s meglátom, hogy mennyi érték, ragyogás van bennem,

zöld smaragd az őszinteség,

igazgyöngy a kitartás,

zafír kék a szorgalom

rubin vörös az odaadás,

tisztafényű  topáz bennem a szerénység s az alázat

apró gyémántom a jóság mit ki keres, találhat,

kinyitom a kincsesládám,

bárki vehet belőle,

 hogyha sok fogy gazdagabb s boldogabb leszek tőle.

 

Dorka lelkesen ismételgette a varázsigét, míg megtanulta.

- Már most sokkal jobban érzem magam – mosolygott a kislány és elköszönt Kincsestől.

Mikor az öltözőből belépett a csoportszobába Panka kézen fogta és hívta, hogy játsszon vele boltosat. Épp a zöldségeket pakolták közösen egy kosárban, amikor Kitty is odajött hozzájuk és bocsánatot kért Dorkától, amiért csúnyát mondott a barbi ruhájára. Nemsokára a három kislány hangos nevetéssel, közösen szolgálta ki a bababoltba érkező vevőket.

ovis_mese.jpg

Designed by Freepik

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://avarfalvimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr313710396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása