Egy ködös őszi reggelen, még épp, hogy feljött a nap, Torok Gyula vidáman rúgta le magáról a takarót.
Elérkezett újra az én időm – lelkendezett rekedt hangján, miután kinézett a nyálkás, hideg utcára.
Ahogy papucsban kislattyogott a konyhába, hogy megigyon egy pohár jéghideg almalevet a hűtőből,…