Bemondta a rádió, potyog már az új dió, jó műsor lesz, gyertek el, aki eljön, szedje fel, s hogyha télen a konyhában a rádiót hallgatjuk, jó ízűen a diónkat mindet elropogtatjuk.                 Kép…

Nincsen itt az ideje az avarnak, vénasszonyok épp javában nyaralnak, nem jár senki ilyenkor még kabátban, csak a dió öltözött fel magában.   Zöld kabátom túl meleg lett az őszre, nem veszem le a nap benne megfőzne, kibújik és sütkérezik zöld pléden, őszi napok simogató…

Didergett a dió a fán, meleg kuckó kéne, az ám, leugrott a fáról, kigurult az útra, így indult a dió, összel vándorútra.   Kényelmes az árok partja, de túl sokan járnak arra, nyugtalan az álmom, muszáj tovább állnom, otthonosabb helyet kell télre találnom.   Jó puha a kerti pázsit, a…

Didereg a dió, dudorász a dér, dunna alatt de jó, ha dermed a tél. 

Odafönt az égen nagy, sötét felhő gomolyog, Szürke utcán, bisztrónk előtt kopasz ember sompolyog, Jön a felhő közelebb, A kopasz ember elmereng, Nocsak, de nagy varjúbanda, A sok madár megrohanja, Régi barát, tudja mi jó, Van nála egy kiló dió, S bár ez nem egy horror…

Hol volt, hol nem volt, a magas bükkös hegy szoknyáján, ahol még a szőlőt is királyleánykának hívják, volt egy város. Szép város volt, közepén erős falú várkastély magasodott, utcáin színes, sok ablakos, nagy kapujú házak álltak, s körülötte, amíg a szem ellátott,…

Vastag, zöld kabátkájában barna gömböc szundikál, Ébredj már fel te, hétalvó, a szél neki így kiabál, Átaludtad a szép nyarat, mikor minden fényes, Bújj elő hát te lustaság, ne légy ilyen kényes!   Nyújtózkodik hát a gömböc s lepattan a gombja, Hajlik az ág,…

A Varjú ült az ágon lesett a Diófára, De jó lenne egy nagy dió vacsorára! Várja türelmesen a száraz faágon, A sok érett dió végre földre szálljon. Korog már a gyomra, szomorúan károg, Közelebb repül az öreg Diófához, Adj nekem egy diót, nagyon éhes vagyok, Ha nem…