Mikor épp hogy februárra pördül át a naptár, pihennek a méhcsaládok, csendes minden kaptár, medve gyomra korog-morog, zajos-bajos panasz, feltápászkodik, kicammog, hé, nincsen még tavasz? Megcsipkedi orrát a dér, s a tél fagyos szele, alszik még a málnabokor, ide ki ne gyere! Medve ásít,…

Brummogóné Medve Rózsa, az állatkert időjósa, sokat nem lustálkodik ám, februárban, másodikán, előcammog, tömeg várja, földre vetül-e az árnya? vackát nem takarja dunyha, kabátja egy medvebunda, borult az ég, szél fúj, vacog, sütkérezik, nap, ha ragyog, mit vártok, legyen tél, tavasz, a…

Barna medve gyomra kordul, Hú, de hosszú volt a tél, Kinézek, hátha a táj már, Nem egészen hófehér, Kéne harapni valamit, Jó lenne egy málnatál, Hozzá egy kaptárnyi méz, Gyomromban otthont talál, Na, lássuk csak, Mi újság, a barlangomon kívül, Medve úr kicammog…