Avarfalvi Mesék

Kortárs mesék, versek, mondókák

Kristóf csizmája

2013. december 03. 15:06 - Várfalvy Emőke

Hol volt, hol nem volt, az Óhegyen innen, a Kacsatavon túl, volt egyszer egy kisfiú, úgy hívták, hogy Kristóf. Épp ebben az évben lett középső csoportos, s az óvodában mindenki nagyon szerette, mert igazi jó gyerek volt. Alvásidőben szépen lefeküdt, mindig segített elrakni a játékokat az óvó néninek és még a spenótot is megette, pedig azt a főzeléket utálta a legjobban a világon.

Anyukája és apukája nagyon büszkék voltak Kristófra. Gyakran mondogatták neki, hogy a Mikulástól biztos szép ajándékot fog kapni, mert az ilyen jó gyerek igazán megérdemli.

Történt egy hideg, december eleji reggelen, hogy az óvoda udvarán a gyerekek egy szép, nagy, jéggé fagyott tócsát találtak.

- Csúszkáljunk rajta! – kiáltották vidáman a nagycsoportos fiúk, s boldogan szaladtak neki az alkalmi korcsolyapályának.

A középsősök, köztük Kristóf is, bámulva figyelték a nagyok játékát, majd kisvártatva ők is odaszaladtak és kipróbálták a csúszkálót. Nagyokat kacagva szelték át a jeget. Ki csak óvatosan, ki nekifutva, hosszan csúszva, sőt volt olyan is, aki elesett, de hamar felugrott és nevetve szaladt tovább.

Kristóf csak állt és nézte a többieket, nem mert közelebb menni a pocsolyához.

Másnap reggel újabb, még nagyobb jégtócsa várta a gyerekeket, s ismét vidám, kacagós csúszkálástól volt hangos az udvar. Kristóf ezen a napon sem mert a többiekkel csúszni. Távolról figyelte, ahogy a gyerekek vidáman birtokba veszik a jeget és azon versenyeznek, ki tud messzebbre csúszni.

- Gyere Kristóf, csússzunk! – hívta Kristófot Bori, a legjobb barátja.

A kisfiú tétovázott, de Bori olyan lelkesen húzta, hogy vele ment és egyszer csak a pocsolya mellett találta magát. Időközben kisütött a nap, és egy napsugár éppen Kristóf arcára világított.  A kisfiú mosolyogva rugaszkodott neki a csúszásnak, s próbált olyan ügyes lenni, ahogy a nagyoktól látta. De jaj, a jég a naptól megolvadt, s reccs, Kristóf csizmás lába alatt betörött. Kristóf bokáig süllyedt a sáros vízbe.

Az óvó nénik hamar odaszaladtak, kiszabadították Kristóf lábát a pocsolyából és gyorsan bevitték a csoportszobába.

- Ne aggódj Kristóf, nincsen semmi baj. Ugye nem fáj semmid? – nyugtatták az óvó nénik. Majd levették Kristóf lábáról a csizmát, ami a sáros víztől teljesen elázott.

- Alighanem ez a csizma odavan – jegyezte meg a dadus néni.

Este Kristóf nagyon szomorúan feküdt le. Csak egy csizmája volt és másnapra várta a Mikulást. Következő reggel, mielőtt bement volna az óvodába el is pityeredett.

- Mi a baj Kisfiam? – kérdezte aggódva az édesanyja.

- Mami, én most nem fogok ajándékot kapni a Mikulástól, mert nincsen hova tennie. – szipogta szomorúan Kristóf.

- Ne sírj Kicsikém, a Mikulás tudja, hogy jó voltál és meg fogja oldani ezt a problémát, majd meglátod.

Kristóf egész nap rosszkedvűen üldögélt a csoportban és nem volt kedve játszani még Borival sem. Szomorúan gondolt arra, milyen jó lesz a többi gyereknek, akiknek tele lesz a csizmája mindenféle finomsággal, míg ő nem kap majd semmit.

Délután, mikor érte jött az anyukája, Kristóf még mindig szomorú volt. Egész úton csendben lépdelt, s hazaérve bánatosan ment be a nappaliba játszani.

- Kisfiam, meg sem nézed az ablakot? Talán már itt járt a Mikulás. – bíztatta az anyukája.

- Ide biztos nem jött, mert nincs csizma, amibe ajándékot tehetne. – válaszolt Kristóf letörten.

- Azért nézzük meg! – fogta kézen a kisfiút az édesanyja és bementek Kristóf szobájába.

Az ablak tele volt édességgel, gyümölcsökkel,  apró játékokkal, s állt közöttük két szép, új gyerekcsizma is.

secret-santa-gifts.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://avarfalvimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr685673319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.