Mi történik, hogyha télen nem lesz mégse hó, Min csúszik a szánkójával majd a Télapó? Utánfutós varázsbringán járja be a Földet, Vagy egy lovas kocsival, min csengettyűket zörget, Talán egy vidám, füttyülő, pöfögő, kis gőzösön, Esetleg egy vadászgéppel, mi átszáll felhőn, ködön, Színes, hasas…

Mikor anya beteg megtörik a csoda, A varázslat nélkül a család lelke oda,  Hiányzik mindenből folyton dolgos keze, Lágyan simogató, két mosolygó szeme, Bárkit megnyugtató, finom puha hangja, Végtelen ringató, ölelö két karja, Az édes illata és ahogyan nevet, Édesanyám…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fenyő, Olyan büszke volt magára mint egy szép hercegnő, Egyedül állt a dombtetőn, karcsún és kevélyen, S elégedetten nézett szét  mind az erdőségen. Én vagyok a legszebb fa szerte a világon, Bárhová tekintek messze páromat nem…

Öreganyám sparhelt mellett kukoricát morzsol, A két csutka tánca közben barázdákat horzsol, Hullik a sok sárga gyöngyszem, lesz egy véka tengeri, S ami huncut mellépotyog, a kendermagos felszedi.