Mikor az első tavaszi napsugár lekalandozott egészen a földig, egy furcsa szerzetre lett figyelmes. A szerzet, torzonborz hajjal, nagy, bozontos szakállal, gyűrött ruhában üldögélt egy homokkupac tetején és őt nézte.
Hát te meg mit csinálsz? – kérdezte meglepődve a napsugár, s elgondolkozott,…
Nahát, kedves hóvirág,
visszatér a jó világ,
közel a színes tavasz,
mikor a szél nem fagyaszt,
édes illat, lepke száll,
rövidül az este már,
füttykoncert szól fatetőn,
zöld szőnyeg nő a mezőn,
szín, hang, illat, mind öröm,
hogy elhoztad,…
Szürke, kövér felhők, szállnak messze, messze,
a távoli Alföld szomjas, inni szeretne,
szaladnak a felhőbirkák, a szél hajtja őket,
öntöznek s a krumpli, búza szép nagyra megnőnek.
Sárga pettyes pitymallat,
milyen jó a pitypangnak!
Zöld fű közt a harmatban,
mosakodik hajnalban.
Döngő-dongó méh leszáll,
mesél neki, merre jár.
Arany sugár ebédje,
a Nap süti kedvére.
Délután a szellő tánc,
halkan dúdol, eszterlánc,
Mikor bársony éj…
Bársonyszoknyás árvácska,
nem vagy egyedül soha,
bár mikor a kertész ültet,
a természet még mostoha,
te százszor száz szín testvéreddel,
szelíden tűröd, hogyha fagy,
s pompás virággal köszönöd,
meg, ha simogat a nap.
kép forrása: teszvesz.hu
Zimankós a húsvét?
Ne is törődj vele!
Csokitojásokkal,
lesz a zsebed tele!
S mert nagyon hideg van,
nem kell attól félned,
hogy elolvad majd gyorsan,
a csokigyűjteményed!
Patak parton pitypangosban,
Csibe csapat csipeget,
Nézi őket mosolyogva,
A húsvéti kikelet,
Sok, szép, sárga picike,
Virág között pipike,
Szedegeti kosárkába,
Őket fürgén Tibike.
Tavaszi nap melege simogatja kedvesen,
Nyisd ki szépen bimbóidat, drága, szőke gyermekem.
Lássa mind ki erre jár,
A tél elrepült, messze már,
A hideg gyorsan múlik,
Aranyeső hullik.
Édes tavasz-illat száll,
Zümmög már a sok bogár,
Üres bendő, repkedő,
Hol a bogárlegelő?
Terülj-terülj lakoma,
Reggeli, ebéd, vacsora,
Virágkehely étterem,
Parkban, erdőn, réteken!