Túra, mihez nem kell bakancs, egy perce is művel, boldog, aki rajta járva, kíváncsian nő fel, színes szavak, fürge fények, dús dallamok között, barangolva felfedezi, hogy végtelen s örök.

Tudod, mi a legjobb gyógyszer, makacs mélabúra, hogyha lábad gyakran teszed, erdős sétaútra, mellé ajánlott beszedni, ölelésből hatot, mi legjobb hatást úgy fejti ki, ha vissza is adod.  

Mondjátok csak meg nekem, óriás szürke fellegek, hol vannak a pihe-puha, tejfehér hóemberek?                          Merre járnak, hova fújta, őket az északi szél, leszállnak-e közénk amíg, kitart az idei tél.

Január, ha havas, kedvem sosem avas, szívverésem heves, ne savanyodj, nevess, gyere gyúrjuk, tapad, vesd csak bele magad, macska, pingvin, ember, hóból építsd kedvvel, ússzon a hóangyal, ne törődj a faggyal, fess faágat dérrel, barátkozz a téllel!

Szüd egy jégtáblán ült és bátorságot gyűjtött. Úszásóra következett. Minden vele egy időben kikelt pingvincsibe remekül úszott és imádta a vizet. Ő viszont alig várta, hogy a partra evickélhessen az órák végén. A víz hideg. A hullámok magasak. És mindig mindenki megelőzi. - Utálok úszni -…

Gizi néni háza kicsi volt, de takaros. Az a fajta régi ház, aminek mindig virágos a kertje, mindig sepert előtte a járda és mindig kaphatsz a lakójától egy-két jó szót, sőt, akár frissen szedett gyümölcsöt vagy süteményt is. Kevés ilyen régi ház van ma már. Gizi néni mióta ismertem nyugdíjas volt,…

Ősz anyó minden évben alig várta az augusztus huszonegyedikét. Többnyire ezen a napon perdült be az ajtaján Nyár földig érő selyemruhában, aminek mindig friss tengeri szellő illata van. Tavaly citrommintásat viselt. És száguldó piros sportautókról csacsogott. Az idős tündér imádta Nyár történeteit.…

Mikor épp hogy februárra pördül át a naptár, pihennek a méhcsaládok, csendes minden kaptár, medve gyomra korog-morog, zajos-bajos panasz, feltápászkodik, kicammog, hé, nincsen még tavasz? Megcsipkedi orrát a dér, s a tél fagyos szele, alszik még a málnabokor, ide ki ne gyere! Medve ásít,…

Közeledett a karácsony. Nekem pedig szokás szerint zúgott, zakatolt, sípolt és zsongott a fejem. Tele minden tennivalóval, vennivalóval, ennivalóval. A lista hosszabb, mint a Mikulásnak, pedig nekem senki sem ír levelet. Na jó, régi jó ismerőseim sosem felejtkeznek meg rólam. A három királyok:…

  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesehallgató leányka, aki mikor meghallotta, hogy itt a vége fuss el véle kiugrott a paplan alól és papucs nélkül úgy el szaladt, hogy meg sem állt az Óperenciás tenger partjáig, ahol óriás szerencséjére épp kifutott egy konténerhajó, ami rajzfilmhős…