Van nekem egy nagyapám, nem csoszogós bácsi,elgurul a pöttyös labdám,nem kiált, hogy ácsi,fut utána, fürgén, fitten,úgy nevez hogy: kicsi kincsem,s bár fára mászni nem szokott,ismeri a tiktokot,s megtartja a titkokat,hogyha kérem.

Jön a jövő, megy az idő, így leszünk mind idősek, tapasztaltak, bölcsek, végre bármire ráérősek. nem rohanunk, meghallgatunk mindent, amit mesélnél, s mesélünk mi akár százat, hogyha erre megkérnél, régi barátunk az idő, kaptunk tőle sok szépet, ajándékba, kincsetérő, örök, boldog…

A mai mese Matkóról szól. Matkót, igazából Máténak hívták, de kedvenc játékmacija bece neve hamar ráragadt a huncut, fekete hajú, kócos kis legényre. Matkó egy sokemeletes házban lakott a harmadikon. Jó volt a harmadikon lakni, hiszen oda még anya is pont fel tudott lépcsőzni fiával az ölében, ha…