Pókember egy szuperhős, világot ment naponta, nyugi, bár pók, nem sző hálót, ágy alá, se sarokba.   Én vagyok a Darth Vader, ne félj, ez csak álca, nem vagyok én sötét nagyúr, fénykardom is pálca.   Az én nevem: Elza, a havat szereted? Ha kéred örömmel, varázslok neked.   Mert imádom…

Megcsörren a vekker, medvemama felkel, kicammogva látja, szürke felhő várja, jól kinyújtja magát, elő seprű, lapát, készülődni kéne, közel a tél vége!

Túra, mihez nem kell bakancs, egy perce is művel, boldog, aki rajta járva, kíváncsian nő fel, színes szavak, fürge fények, dús dallamok között, barangolva felfedezi, hogy végtelen s örök.

Tudod, mi a legjobb gyógyszer, makacs mélabúra, hogyha lábad gyakran teszed, erdős sétaútra, mellé ajánlott beszedni, ölelésből hatot, mi legjobb hatást úgy fejti ki, ha vissza is adod.  

Mondjátok csak meg nekem, óriás szürke fellegek, hol vannak a pihe-puha, tejfehér hóemberek?                          Merre járnak, hova fújta, őket az északi szél, leszállnak-e közénk amíg, kitart az idei tél.

Január, ha havas, kedvem sosem avas, szívverésem heves, ne savanyodj, nevess, gyere gyúrjuk, tapad, vesd csak bele magad, macska, pingvin, ember, hóból építsd kedvvel, ússzon a hóangyal, ne törődj a faggyal, fess faágat dérrel, barátkozz a téllel!

Mikor épp hogy februárra pördül át a naptár, pihennek a méhcsaládok, csendes minden kaptár, medve gyomra korog-morog, zajos-bajos panasz, feltápászkodik, kicammog, hé, nincsen még tavasz? Megcsipkedi orrát a dér, s a tél fagyos szele, alszik még a málnabokor, ide ki ne gyere! Medve ásít,…

Brummogóné Medve Rózsa, az állatkert időjósa, sokat nem lustálkodik ám, februárban, másodikán, előcammog, tömeg várja, földre vetül-e az árnya? vackát nem takarja dunyha, kabátja egy medvebunda, borult az ég, szél fúj, vacog, sütkérezik, nap, ha ragyog, mit vártok, legyen tél, tavasz, a…

Puha téli paplanuk, bordó, narancs, sárga, ágyuk vetve tetején, zöld mohából párna, sötétítő függönyeik, sűrű, fehér ködök, egész télen aludni jó, szép álmokat sünök! Kép forrása:…

Az út már nem poros ma, költözik a poloska, nem talál a magány rád, fogadj be egy poloskát! Ha beteszi hat kis lábát, hozza egész családfáját, jön a húga, nővére, öccse, bátyja, sógora, hatlábú baráti köröd már ma lehet jókora.