A harmadik láng az Öröm fénye,
Eljött a Megváltó közénk végre,
Bűneink meg lettek mind bocsátva,
S békesség költözik a világba.
Istenünk, öröm és hála neked,
Hogy az embert ily' nagyon szereted!
Mákos bejgli, diós bejgli, szeretem, szeretem,
Egy szeletet mindegyikből megeszem, megeszem,
Karácsonyest bejgli nélkül nem lehet, nem lehet,
S kell hozzá még a fa alá szeretet, szeretet!
Kopp és ropp, kopp és ropp, törik a dió,
Karácsonyra együtt sütünk én és Nagyanyó,
Csurr és csöpp, csurr és csöpp, így pereg a méz,
A konyhában szorgoskodik két picike kéz.
Szomorúan álldogált a Hóember az udvarban. A november végén leesett hóból építették a gyerekek. Akkor fehér volt minden, a kert, az utca, a háztetők és a fák, meg persze a Hóember is. Szép piros fazekat kapott kalapnak, az orra pedig egy friss, ropogós répa lett. Büszke is volt…