Anya keze puha, anya keze szép, nem engedem el az utcán az anya kezét. Baba lába ügyes, baba lába: hopp, ha sarokra érünk, anya mondja: stop. Baba lába siet, anya lába jár, baba járda szélén, okosan megáll. Anya keze puha, fogja a baba, siet jár majd megáll, és indul…

Ha az ég már fekete, sün úr meg a gyereke, nyolc láb, két orr vadászat, vacsoránk hol tanyázhat? Keresgélnek, kutatnak, közben jókat mulatnak, bújócskázó estebéd, kúszik, mászik szerteszét. Ha a Hold már nem ragyog, a vacsora mind elfogyott, bokor alatt sündörög, jóllakot két sün…

Várod-e az iskolát, mi a válasz erre, ha a nagyit kérdeznétek, azt mondaná persze, apa is csak bólogat, az iskola príma, aki ott okos, ügyes, a munkát is bírja, anya egész nyáron át, a boltokat járta, az ő kicsi kincsén lesz, a legmenőbb táska, a tesóm irigykedik, mert azt lehet…

A nap ebéddel várja őket, táncol lombukban a szél, száz évig is türelmesen állnak, öleli törzsüket a dér. Suttognak tavasszal, zúgnak ősszel, nyáron fiókákat nevelnek, téli álmukban is hallják, rigóik miket énekeltek. Virág, gyümölcs az ajándékuk, friss levegő a sóhajuk, hagyd élni őket, hol…

Felejtsd el végre a műanyag palackot, ne pakold zacsiba légyszi a barackot! mert ami műanyag, az mindig hű marad. vagy ezer évig még itt lesznek veled, ne építs magadnak szemétből hegyet.   A legszebb szín tudod te is a zöld, hogy nézne szürkében mondd ki a föld? itt akarsz lenni? ideje…

Hullámcsíkos a ruhám, nyáron mindig kék, fodrot varr rá ezer csónak mert szerintük szép, szoknyám szélén szabadságon, izzad a sok ember, hűsölni mind belebújnak.   én vagyok a tenger.                       Background vector created by freepik - www.freepik.com

Hetek óta néma csend volt a Kiskatica Játszótéren. Csak egy ázott papírlap zörgött kopott, zöld kapuján: Vigyázat! Madárveszély. Az anyukák egy darabig próbálták nem figyelni a két óriási madárra, akik a játszótér egyetlen lombos fáján laktak, és borzasztó szemtelenül viselkedtek. Röhögve…

Az én nagyim olyan fürge, villámgyorsan szalad körbe, biciklizik, úszik, vezet, engem pedig nagyon szeret.   Az én nagyim olyan édes, mint a tejszínhabos krémes, abból neki százat veszek, mert engem ő nagyon szeret.   Az én nagyim olyan vidám, nem szíd le, ha van is hibám, legszebb akkor…

Ásít a város, vége a télnek, csupasz fán fekete rigók zenélnek, fúrnak a hagymák, bújnak a zöldek, fű között lilában ibolya hölgyek,   Csíp még a reggel, kabát kell este, déli nap sugara, arcodat leste, barack virágát angyalok óvják, tavaszi szellővel, jönnek a gólyák.  

Sziklából kiszalad, friss forrás fakad, mohás kövek között, zöld lombtető alatt, sétálgat a patak.   Mendegél csak egyre, felmászik a hegyre, rohan körbe nézni, s a völgybe leesve, tóvá gyűlik egybe.   Ha az állást unja, merre indul, tudja, hajót cipel hátán, bandukolva, futva, ez neki nem…