Grimaszol a pimasz, Meggyet evett, igaz, Savanyú, de nagyon, Legközelebb hagyom, Hogy a rigók egyék, Akik szeretik, vegyék, Félre lettem vezetve, Azt hittem, hogy cseresznye.

Ha a nap gyümölcs volna, sárgabarack lenne, Vidáman költözne be a lekvárüvegekbe, Hogy mikor a hideg télben rövidek a nappalok, Legyen, ami a sötétben is nevetve rád ragyog.

Vízitündér és Tűzmanó, mivel szomszédok voltak sokat játszottak együtt nem csak az óvodában, de otthon is. Nagyon örültek neki, amikor kiderült, idén a  nyaralásukat is együtt töltik majd. - A Balaton csodás, majd meglátod! – lelkendezett Vízitündér, aki minden tavat, folyót és patakot…

Volt egyszer egy nagy tó: Balaton, hullámzott az édesszájú halakon, s nyaranta még emberek, áztak benne heteket, ringatóztak sok-sok színes matarcon. 

Mirceg morcog a málna, szúrós kedve van máma, jöhetne már egy medve, aki mindent leszedne, miért teremjek édeset, ha nem vagytok éhesek, jövünk ne félj, megesszük, ha megérett, szeretjük!

Dzsungelen túl is hordható talán színes kabát, fütyülte a tengelic, s megmutatta magát, dobjuk fel a barnát, szürkét, néhány élénk színnel, madáretető-klub tagság, azt hitte, hogy viccel,   A magevő röpszakosztály tudjuk, igen gyáva, hogy rejtőzik el ezután, ha a szárnya sárga? a pepitát…

Húvéti készülődéshez írtnam olyan verspárokat, ahol nem csak a fiúknak, de a lányoknak is jut megtanulható, kedves szöveg:   Hagyományos: Fiú Szeretem a virágot, mint a szorgos méhek, eljöttem, hogy friss záporral öntözzelek téged, locsolómban nem víz van ám, hanem finom illatok, belőle egy…

Fiúknak: Akinek a foga lyukas, lehet anya még vasutas? Vasutasnak bizony mehet, de űrhajós, már nem lehet!   Lányoknak: Ha minden nap kétszer mosod, ragyogó lesz a mosolyod, rágj sok répát, almát nyerset, nevetve nyersz szépségversenyt.  

Már csak három nap volt hátra a februárból, amikor egy reggel a Tél nagyon fáradtnak érezte magát. Elég kimerítő dolog mindent lefagyasztani, azt hiszem, aludnom kéne néhány hónapot - gondolta miközben egy bögre hideg jégkását kortyolgatott. Ahogy befejezte a reggelit, fogta csillogó…

Hóemberem helyén mocsár, álmos füvön lassú bogár. fákon nyújtóznak a rügyek, hálózsákjuk mára szűk lett, ki kellene innen bújni, a szélnek sem kéne fújni, hóval teli szürke szatyrok, mától bodros barik vagytok! Jön a tavasz, itt van, látom, nap süt át a hóvirágon, hurrá, nem kell kesztyűt…