Hosszú csápon két szeme, Se keze, se lába, Hasacskáján vígan csúszik, Kedvence a járda. Levél alatt megbújik, Míg az eső elered, Amíg a nap melegen süt, Csiga-biga szendereg.  

A liliom illatos, Kedves vagy és aranyos, Énekel a tátika, Köszöntlek drága Nagyika/Nagymama. A margaréta Rád nevet, Kis unokád nagyon szeret!

Bársonyos a rózsa, Te tanítasz jóra. Szép virág a tulipán, Köszöntelek Anyukám! Napraforgó sárga, kerek, Kicsi fiad/lányod nagyon szeret!    

Lakik nálunk egy szép tündér, Anyuci a neve, Sürög-forog, sose fárad el két szorgos keze. Nincsen szárnya, mégis repül, Keze nyomán előkerül, Sok varázslat, finomság, Piskóta és vidámság. Ha beteg vagyok meggyógyít, Ölelése jó meleg, Édesanyám engem tudom, Ha…

Mi megy ott a sínen? Piros villanyvonat. Halkan sikló, piros kígyó, Szélsebesen halad. Gömbölyített mozdonyáról, Lesüvít a levegő, Csinos, modern alakjára, Büszke ám a vezető!    

Halkan egy dobozban bágyadtan tekereg, Ha nem vagy épp náthás, búsan kesereg, Munka nélkül pihen s egyre csak sóhajt, Az Orrszi-porszi kígyó szippantani óhajt. S egy hűvös tavaszi reggel után, Mikor sapka nélkül sétáltunk mi ketten Gyulán, A szörcsögő orrocska lassan…

A tó partján vígan totyog két kis sárga láb, Feje körbe-körbe forog, s így köszön, hogy: Háp! Tapicskolva várja hogy, mikor lendül kezed, Szemében az öröm csillog végre újra ehet.

Egy iciri-piciri kis fecske, Beleszorult az ereszbe, A mamája csipogva kereste, Hol bujkálsz apróm, Te Kedveske? Jaj, beszorultam az ereszbe! Sírta az aprócska nyelvecske, A mamája jött és kiengedte, S nevetve repdes a kis fecske.

Szürke felhők teli hassal csüngenek az égen, Öntögetik esőterhük a városra serényen, Vizes minden utca, ház, a bölcsi és az óvoda, Hízik a sok járdaszélen huncutkodó pocsolya.  

Hol a hó, hol a hó? Mondd csak kedves Tél! Január van s napsütés, Semmi sem fehér. Küldj nekünk felhőket, Hulljon már a hó, Hisz január közepén, Szánkózni a jó! A kép szinezőként letölthető innen.