Csizmát húz a December, tollas nagykabátot, négy hétig járja az utcát, s meséli mit lát ott, hit, remény és öröm szeretet és béke, jut-e vajon minden házba, ahova elférne?                                 Designed by Freepik

Unod már a szürkeséget? felvidítlak gyorsan téged, hozok olyan felhőt ide, minek porcukor a szive, jól kirázzuk, s hova ér, minden csupa hófehér!   Unod már a esőnapot? felvidítlak, hogyha hagyod, hozok tükröt, hatalmasat, lefedjük vele a tavat, csillog mint egy pocsolya, jól viszi a…

Süntakaró   Kinek van a legszebb paplana a télre? színes, illatozó, gyümölcsfalevélke, ha jeges szelek fújnak, alá mind elbújnak, míg nem zenél a tücsök, alszanak a sünök.     Sünlakoma   Tüskemalac, hova szaladsz? Vár talán a vacsora, eső után, friss  giliszta, ez lesz ám a…

Akác Májusban a méhek mohón fehér fürtjén függenek, kiknek kályhája van otthon, a fájával fűtenek ha felmászol az ágára, eltépi a gatyád, messziről jött, de otthon van, nálunk már az akác.   Bükk Azt mondta a nagyapám, a dédapám, s az ük, bikkmakkot terem az erdőn, a sok szürke…

Örülök a télnek, örülök a nyárnak, friss tavaszi szélnek, őszi lombhullásnak, hogyan lehetsz bárhol, és bármikor boldog? ha a napsugarad, a szívedben hordod!                         A verset Bódi Kati varázsrajza ihlette.

Ha copfos, ha bodros, ha szőke, ha barna, ha cserfes, ha csendes, ha szürke, ha tarka, ha cicás, ha pónis, ha tornás, ha focis, ha tütüs, ha farmeres, bárhogy IMÁDOM, az én csodakergető, kicsi-nagy LÁNYOM!  

Mondják, hogy az augusztusi éjszakák a legszebbek. Szerintem is mesések. A levegő olyan langyos és simogató, mint egy puha, pamut pléd.  Friss fafüst, és a piruló pecsenye illata keveredik, a forróságtól felszabaduló föld, harmatszagú leheletével. Miközben a jéghideg, dinnyeszelet leve patakzik…

Szelesztina türelmetlenül  toporgott. A gyerekeknek már egy fél órája meg kellett volna jönni a strandról. Nem kellett volna elengedni őket egyedül - dünnyögte, mire Szaniszló a tőle megszokott nyugalommal válaszolt: Nem ülhetnek állandóan a szárnyaid alatt. Meg kell tanulniuk önállóan…

Hajó vagyok, egy kis ladik, édesanya tenyerén, ringatózunk, szélszaltózunk, lenyugvó nap peremén, fodrozódik kacagásunk, szélcsendsík tükörtavon, itt a nyár a szünidőt én, imádom  nagyon, nagyon!  Designed by Freepik

Tudod, mi a medve álma, édes, bordó bálnamálna, elég abból neki kettő, tele lesz a medvebendő.   El is van jó mélyen rejtve, erdőjáró meg ne lelje, ugyanis ki megtalálja, az összeset felzabálja.   Hogyha nem vagy macirokon, málnát csentél, jár a pofon, erdőben légy mindig éber, ne fuss…