Szuperhős fáradtan üldögélt egy toronyház legtetején és elégedetten szemlélte a felkelő napot. Éjszaka megint sikerült megmentenie a város az alvilági gazfickóktól s a városlakók egy újabb szép reggelre ébredhetnek, hála neki.Ahogy a torony tetején üldögélve bámészkodott, észrevette, hogy a köpenye alja koszos. Valamikor este sározhatta össze, amikor egy sikátorban üldözte Főgonoszt, a legelvetemültebb bűnözőt akit valaha látott.Mikor hazaért, fáradtan nézett be a gardrób szekrényébe, ahol szuperruháit tartotta. Meglepődve látta, hogy már nincs több tiszta köpenye és mindentől védő szuperoverálja is csak egy maradt.
- A nemjóját - vakarta meg álarcos fejét Szuperhős - alighanem ma mosnom kell.Valóban. Szuperhős kék-sárga csempés fürdőszobájában a szennyestartón hatalmas kupacban álltak az egymásra dobált szuperköpenyek, overálok és álarcok.Szuperhős nagyot sóhajtott és elkezdte bepakolni ruháit régi mosogépébe. Nem szeretett mosni. A világ megmentése valahogy sokkal egyszerűbbnek és szórakoztatóbbnak tűnt, mint a mosás meg a teregetés. A vasalásról nem is beszélve.Mosni muszáj, nincs mese! Egy szuperhős nem járhat piszkosan, mindig ezt mondta a mama. - brummogta magának Szuperhős, miközben a konyhájában leült meginni egy nagy bögre, gőzölgő kakaót. Világmegmentés után nagyon szeretett forró kakaót inni. Épp belekortyolt volna a finom illatú, sűrű italba, amikor furcsa hangot hallott a fürdőszoba felől. Bár nem volt ijedős fajta, a Szuperhős majdnem elejtette a bögréjét a különös nyikorgás hallatán.
- Ez meg mi a csuda lehet? - morogta bosszúsan és elindult a fürdőszoba felé. Szörnyű látvány fogadta. Abban a percben úgy érezte, hogy ez borzasztóbb minden eddigi világmegmentésnél. A fürdőszobában hömpölygött a koszos víz, a mosógépből pedig hatalmas habfoszlányok repkedtek mindenfelé.  Szuperhős papucsban és trikóban állt a fürdőszoba ajtajában és tanácstalanul bámulta a borzasztó helyzetet. Egy darabig összeráncolt szemöldökkel töprengett, majd mikor a mosógép még egy utolsó nyikordulás után kissé a levegőbe emelkedett és elhallgatott, csak úgy magának megjegyezte:
- Alighanem a mosógéppel lesz a baj. Miután felmosta a fürdőszobát elöntő koszos vizet és nagyjából összegyűjtötte a mindent elborító szappanhabot, Szuperhős úgy döntött, nekilát megszerelni a mosógépet. - Ez sem lehet bonyolultabb, mint megmenteni a várost a húsevő óriásrobotoktól. - gondolta. És belenézett a mosógép dobjába. Ha innen jött a víz, biztos itt van a baj - okoskodott Szuperhős, de nem látott semmi hibát. Benézett a mosószer adagolóba, belekukucskált a lefolyócsőbe, de minden jónak tűnt. - Lehet, hogy talán a burkolaton belül van a hiba?  De hogy jutok be a burkolat alá?Szuperhősnek remek öltete támadt. Gyorsan felhívta LézerSzemet a szomszéd város szuperhősét, hogy ugorjon át  hozzá, s nézzen be a burkolat alá.  LézerSzem alig  tíz perc múlva meg is érkezett és azonnal vizsgálni kezdte a mosógép motorját. - Sajnos nem látok hibát. Bár az igazat megvalva nem tudom, pontosan mit is keresünk. - vakarta tanácstalanul piros sapkás fejét.A két szuperhős csüggedten ment a konyhába, hogy megigyanak egy-egy bögre forró kakaót. Forró kakaó ivás közben ugyanis a Szuperhősöknek gyakran szoktak jó ötleteik támadni. És ez most is így történt.
- Hívjuk át AcélÖklöt. Régen a TV-t is meg lehett javítani úgy, ha egy jó nagyot csaptunk a tetejére. Hátha Acélököl helyre tudná pofozni a mosógépedet.Hamarosan megérkezett a két várossal odébb lakó szupererős szuperhős, AcélÖköl.
- Azért csak óvatosan - állt kissé gondterhelten a háta mögé Szuperhős - nehogy összelapítsd a mosógépem. Nekem ma muszáj mosnom. AcélÖköl hatalmas mancsával szelíden csapkodni kezdte a mosógépnek először a tetejét, majd az oldalát. Majd egyszerűen felkapta az egészet és rázogatni kezdte. A szerkezet zörgött kicsit, de igazából semmi furcsa hangot nem adott ki. AcélÖköl így visszatette a helyére és azt javasolta, próbállják ki.A három szuperhős gyorsan bepakolta a ruhákat, beöntötte a mosószert, aztán elindították a gépet és vártrak. A mosógép egy darabig rendesen működött, aztán furcsán nyikkant egyet, majd borzasztóan zúgott és elkezdett belöle dőlni a víz meg a hab. Szuperhős, LézerSzem és AcélÖköl csalódottan  álltak neki takarítani.Estére rossz idő ígérkezett, mikor a világmegmentés szükségessége mindig nagyobb mint szép időben, ezért LézerSzem és AcélÖköl hazamentek. Szuperhős nem tudta mi tévő legyen. Logó orral gubbasztott a szárítókötél alatt, mikor egy ismerős hangot hallott a háta mögül.
Mi a baj Szupi? - kérdezte egy szőke, két copfos kislány, akit Jankának hívtak és a Szuperhős szomszédjában lakott. Gyakran játszottak együtt, ha Janka anyukájának sok volt a dolga s a világ sem szorult épp megmentésre.
Szuperhős elpanaszolta baját a mosógéppel. De hát miért nem hívsz hozzá egy szerelőt? - kérdezte Janka csodálkozva, és odanyújtotta kedvenc, rózsaszín játéktelefonját Szuperhősnek.
Szerelőt? Hogy ez nem jutott eszembe! - mosolyodott el Szuperhős, de el is komorodott mindjárt. - Vasárnap van. Ilyenkor nincsenek szerelők.Jaj, dehogy nincsenek. Majd én szerzek neked egyet! Gyere!  - fogta meg a kislány Szuperhős kezét és elkezdte húzni a házuk felé.Janka apukája fogta a szerszámosládáját és átsietett Szupehőshöz. Néhány perc alatt megtalálta a hibát és megjavította.
- Mindig is tudtam apuci, hogy te is egy szuperhős vagy! - ölelte meg a kislány apukája nyakát.
- Köszönöm. - mondta féleszeg mosollyal Szuperhős és kezet nyújtott Janka apukájának.Janka segített Szuperhősnek újra betenni a ruhákat, s míg azok végre tiszták lettek, ittak egy-egy bögre habos kakaót. Mikor végeztek, együtt kiteregették a szuperköpenyeket és szuperoverálokat. A ruhák tisztán és illatosan lengtek a lemenő nap fényében.
- Látod Szupi, néha egy szuperhősre is ráfér a segítség! - mondta Janka huncutul és egy jó éjt puszit nyomott Szuperhős arcára.