Volt egyszer egy téli álmom,

barna medve volt barátom,

bundáján mi megosztoztunk,

alvás közben nem hortyogtunk,

kényelmes a barlang mélye,

kinek saját a medvéje,

álma édes, mint a málna,

nem kell takaró, se párna,

eltelik így majd a tél,

a vacogós hófehér,

s míg nem szól a madárfüttyös

csiripelős vekker,

barna bundás barátommal,

biztos nem kelek fel!

Illusztráció: Márton Szimóna illusztrátor