Köhögött a sárkány fulldokolva, sokat,

búsan csattogtak a szájában a fogak,

kérdezte  az anyja, talán nátha, fiam,

amitől a tüdőd, ilyen nagyon kivan?

a sárkány csak liheg, prüszköl, taknyol, krákog,

mi lehet-e szörnyű, állapotra már ok,

talán bizony meghűlt a tűz a gyomrodban,

szólalj már meg végre, a hangod mond hol van?

gyíkot nyeltél gyerek,nyögd ki, nagyon kérlek,

torkon ragad félek ez a csúnya étek,

a kis sárkány ekkor a gyomrára bököd,

s mivel anyja tudja, hogy fia nem lökött,

megvilágosodik, mitől bőg a gyermek,

gondolatot máris követik a tettek,

egy pillanat és hopp, repül, újra szabad,

az uzsonna lovag, ki cigányútra szaladt.