Rajta sétálsz, rajta játszol, Rajta oly' picinek látszol, Csodákkal vesz finoman körbe, Nézd ez az ág milyen görbe! A szivárvány hogy kanyarog, Felhők takarják a napot, A fű illata friss, harmatos, A sünigyerek milyen aranyos. Az érett alma hogy mosolyog, A köd, ha ősz…

A tó partján vígan totyog két kis sárga láb, Feje körbe-körbe forog, s így köszön, hogy: Háp! Tapicskolva várja hogy, mikor lendül kezed, Szemében az öröm csillog végre újra ehet.

Kedves, aprócska hóvirág, Mily' csodálatos várni rád, Ha kidugod piciny virágfejed, Elszállnak mind a fellegek, Itt van a tavasz, elmúlik a tél, Édes kis virág vagy, hófehér.

Bokáig süpped a barna avar, Szélurfi párából  ködöt kavar, Varjúraj röppen, a rétre leszáll, Ökörnyálszállal beszőtt a határ. Éjjel a csipkét csípi a dér, Ha kék a kökény szeme még ne egyél, Gombafehértől pettyes a fű, Ősszel a természet mily' gyönyörű!

A Gesztenye Emberkének, Gesztenye a feje, Gesztenye a lába, Gesztenye a keze. Lábaszára fogpiszkáló, Karja pedig gyufaszál, A Gesztenye Emberke, Így is vígan táncikál. kép forrása: babafalva.hu

A Varjú ült az ágon lesett a Diófára, De jó lenne egy nagy dió vacsorára! Várja türelmesen a száraz faágon, A sok érett dió végre földre szálljon. Korog már a gyomra, szomorúan károg, Közelebb repül az öreg Diófához, Adj nekem egy diót, nagyon éhes vagyok, Ha nem…

Elutazott a Nyár Tündér, megérkezik Ősz Anyó, Batyujában színes, szagos, zörgő levéltakaró, Kiteríti mind a kertre, az utcára, a mezőre, Kacsaringós folyópartra, s a sok sűrű erdőre. Lerázza a diófát, a mogyorót, a makkot, Szőlőt érlel s a potyogó körte után…

Egy csapat éhes seregély ül a kerítésen, Na, Te madárijesztő, most légy aztán résen! Rázza kezed déli szél, A grimaszod oly rémes, Nem is lesz a szőlő már, Többet seregélyes!

Egy kis huncut szélgyerek, Kergeti a felleget, Fut a felhő sebesen, Kacag a szél gyereken. Fogócskáznak, Hancúroznak, S ha elfárad mindkettő, Megizzadva lepihennek, Így lesz a záporeső.

A Hold egy fényes, régi lámpás, A járása sosem csámpás, Sétál lassan, bársony égen, Csillagvirág mezejében, Tükörarca Naptól ragyog, Csodálják Őt kicsik s nagyok, Éjjelente így mulat, S őrzi édes álmodat.