Vacog a föld, hideg már az októberi éjszaka,

Oly' távol jár még a tél s a pihe-puha paplana,

De jó lenne egy nagy, meleg, finom, bolyhos takaró,

S hozzá forró, sűrű, édes, tejszínhabos kakaó.

Nádszálat ragad a szél s hozzá felhőfonalat,

Fürgén dolgozik és közben száraz avart tologat,

Hajnalfelé megszemléli, mily' szép takarót kötött,

S az alvó földön szétteríti a bársonyos tejködöt.