Esőcseppen csillan a nap,

Játszadozó fénysugarak,

Nézd csak, fenn az égen,

Színes kapuívben,

Csodálatos látvány,

Tündöklő szivárvány.

Piros nagyon szeret,

Édes narancs, kerek,

Csibe, puha, sárga,

Zöld erdőben málna,

Türkizfényű tó tükrében,

Ibolya virága.

Egy kicsi, zöld leveli,

A legyeket szereti,

Ugrik, hopp, ugrik, hopp,

Máris egyet megfogott,

Megfogott!

A legyeket szereti,

Amit megfog, megeszi,

Hamm, bekap, hamm, bekap,

Egy legyecske sem marad,

Nem marad!

Béka pocak tele már,

Elfogyott a légy-bogár,

Zöld levélre lefekszik,

Kicsi béka növekszik,

Növekszik!

Játékleírás:

4-18 hónapos korig:

A babát az ölembe veszem, szemben magammal. Az első versszak, első két soránál előre, hátra ringatom, a második két versszaknál hoppá, felemelem magasra, nagyobbaknál lehet ugráltatni is

A második versszak első két soránál ölelgetem, második két soránál a kezemmel hammogtatom (összezárt 4 ujj + hüvelykujj, mintha száj lenne) ahol érem.

Harmadik versszak első két soránál pocakot simogatunk, második két soránál lefektetem az ölembe, majd hirtelen felemelem jó magasra.

Nagyobb bölcsiseknek, ovisoknak:

A gyerekek párban szemben állnak, egyikük a béka, másikuk a légy. Az első verszak, első két soránál a békák guggolásban vagy, ha az még nem megy, álló helyzetben rigónak, a legyek a kezüket széttárva dülöngélnek és zümmögnek, a második két versszaknál a békák ugranak 2-3-at és megfogják a legyük egyik kezét.

A második versszak első két soránál a béka megöleli a legyét, második két soránál a kezével úgy csinál,mintha száj lenne és megenné a legyecskét, aki közben mocoroghat (ez egy kis csikizés).

Harmadik versszak első két béka pocakot simogat körbe körbe, legyecske széttárja a karját, azt jelezve, már nincs, második két soránál béka lefekszik a földre, mintha aludna, legyecskék pedig a kezükkel nagy kört írnak le a béka pocakja mellett, mutatva, mekkorát hízott. .

Itt az új év, kell, hogy írjak egy jó mamitervet,

Számba veszem, mi az amin javítani kellhet,

Bár a gömb az igazából ideális forma,

Jó lenne, ha rajtam gömbös, nos, kevesebb volna,

Jöhet hát a reformkonyha, mindenféle zöldség,

A srácok is örülnének, ha idén többet főznék,

Bár megenni nem tudom, hogy ki fogja a répát,

Párolt, sótlan brokkolit, sütőtököt, céklát,

Indulhat a mozgás-gazdag, igazán fitt élet,

Gyerek mellett pár gyakorlat simán beleférhet,

Törzshajlítás, legószedés, fürgén, váltott karral,

Súlyemelés napi százszor dackorszakos csajjal,

Futóbiciklis kergetés, babakocsi szlalom,

Lépcsőn futás mosott ruhával, egy nap ki nem hagyom,

Nem veszek több dugicsokit feszültségoldásra,

Halász Jutkát mantrázok majd csak relaxálásra,

Türelemmel nézem, hogy a frissen mosott kövön,

Szétkenni az olvadt csokit egy művészi öröm,

S a visítást koncertet, mit a nem szó vezényel,

Letudom egy harmonikus kézlegyintéssel,

Veszek néhány csinos ruhát, epilálok havonta,

A hajamat rendbe szedem minimum két naponta,

Megnézem az interneten, mit jelent a szexi szó,

S talán hoz majd apának is valamit a télapó,

Egy zsírszegény, Buddha-nyugodt, álomszerű dívát,

De legalábbis egy nőt aki, jól alakítja Sivát.

Jégvirág nyílik az ablak praclifoltos üvegén,

Na, gyere csak kis barátom, sétálunk egyet, Te meg Én,

Meglessük, hogy zimankóban is szép-e kint a vidék,

A kapucni rejtekéből számolgatunk hópihét,

Hízott-e a karcsú jégcsap tegnap óta eleget,

Beöltözünk, mert napocska télen nem hoz meleget,

Itt a vastag overálod, egyujjas kesztyű, sapka,

Hótaposó meleg csizma, s nagyi sál a nyakba,

Meglátod, hogy remek móka lesz majd nekünk ez a nap,

Drágaságom, mond azt kérlek, nem tőled jön ez a szag,

Anya van itt neked most egy finom meleg meglepi,

A pelenkám, friss kakával lett azt hiszem épp teli.

E percben szentül megfogadom,

Hogy anyát  néha majd békén hagyom,

Mikor pisilni oson majd lábujjhegyen,

Vagy dél körül, végre, hogy ő is egyen,

A kabátot felveszem második szóra,

Nem ordítok rá a kisebb tesómra,

Ha fakocka torony omlik vagy reccsen,

Naponta tíz percet eltöltök csendben,

Ebédkor jó ízűn kanalazok,

Ha anya új cipőt vesz, majd én falazok,

Nem fetrengek semelyik bolt közepén,

Nem festek a kanapé új szövetén,

Se csokimintát, se langyos tej tócsát,

Havonta megeszem tényleg a sóskát,

A sarat többnyire a kertben hagyom,

Nem nyomorgatom a macskát se idén agyon,

A fürdőből nem csinálok, ígérem mocsarat,

Megtalálom olykor a szennyes kosarat,

S este nyolckor már álmosan várom,

Hogy anya fürgén a pizsamámba rázzon,

S csendesen alszom míg a nap felkel,

Hogy anya is ragyogjon, ne csak a reggel.

Ma este csillogó fényeket rajzol ablakunkra a karácsony,

Illatos melegben vidáman hintázik mézeskalács a faágon,

Kacagva táncoló, izgatott perceknek csodás füzére ez a napunk,

S a legnagyobb ajándék, hogy a fa körül ma mindannyian, együtt vagyunk.

Duci, szürke fellegek,

Kelljetek most szárnyra,

Sok-sok huncut kisgyerek,

A havazást várja!

Hulljon puha hópihe,

Szomorú, téli tájra,

Legyen, ünnepi fehér,

Karácsony napjára.

Úgy várunk rád béke,

Köszönts be végre,

Három gyertyával,

Lépj a sötétbe,

Találjon megnyugvást,

Minden űzött lélek,

Gyere el közénk ma,

Mindőnkhöz, kérlek!

Oh,

Kedves Fenyő!

Oly boldog vagyok,

Hogy ma este nálunk is,

Karácsonyfa ragyog,

Hogy zöldellő, illatos ágaid alatt,

Sok-sok szép, várva várt ajándék akad,

Csillogó ünneplőd bámulom csak egyre,

S körbetáncollak ígérem, minden nap, nevetve,

Hálás vagyok neked, hogy boldoggá teszed,

Az ünnepemet!