Egyiket a másik után rakosgatja félve,
A mászástól korom színű mind a két kis térde,
Járni bizony nem egyszerű,
Nagyon kemény munka,
Egyiket a másik után,
Néha meg is unja.
A totyogás lassú,
A mászkálás gyorsabb,
Négykézlábra pottyan,
Gyakorol majd holnap.
Egy kis huncut szélgyerek,
Kergeti a felleget,
Fut a felhő sebesen,
Kacag a szél gyereken.
Fogócskáznak,
Hancúroznak,
S ha elfárad mindkettő,
Megizzadva lepihennek,
Így lesz a záporeső.
Ki a kádból, be a tóba,
Ez lesz csak a vidám móka!
Nézz csak ide, Édesapa,
Fürdik a kis ..... baba!
Kicsi lábak szépen járnak,
Hopp, megmossuk pocikádat,
Kis kezeddel csapkodj bátran,
Most nem vagy a fürdőkádban!
Locsolj-pocsolj, s ha tetszik: nevess!
A parton kavicsokat keress,
Összegyűjtjük, megszámoljuk,
Építünk egy homokvárat,
Élvezzük most a strandolást,
A lefekvés még picit várhat.
Neve sincs még Kisbaba,
Ölel Téged majd anya?
Kapsz majd vajon tejecskéd,
Simogatják fejecskéd?
Ha fázol, betakarnak,
Bársonyplédbe csavarnak?
Játszik veled majd apa,
Nem csak seregnyi dada?
Lesz-e vajon barátod,
Szabad-e fára másznod?
Piszkos kézzel játszani,
Rossz kölöknek látszani?
Szeretnek majd úgy mint mást,
Ki nem visel koronát?
Ha beteg vagy, virraszt-e
Ágyadnál hercegi mamád,
S süt-e neked almáspitét,
vasárnap a nagymamád?
A Hold egy fényes, régi lámpás,
A járása sosem csámpás,
Sétál lassan, bársony égen,
Csillagvirág mezejében,
Tükörarca Naptól ragyog,
Csodálják Őt kicsik s nagyok,
Éjjelente így mulat,
S őrzi édes álmodat.
Egy kisfiú, Lackó,
Evett a barackból,
Édes volt a barack leve,
Ragacsos lett Lackó keze.
Szappant ide, illatosat,
Mossuk meg a kis mancsokat,
Sika-mika, dörzsi-börzsi,
Gyerünk, szépen megtörölni,
Tiszta újra Lackó keze,
Megint játszhat jókat vele.
Görögdinnye görgeteg görbe gáton gurul,
Gonoszkodó galambgomba gondolkodva gugol,
Gugurgulázó gerlicék gallyon gordonkáznak,
Gügyörésző gibbonok gömböt gombóckáznak,
Gúnyolodó gesztenye garnélákat gőzöl,
Gőgös gödény galagonyán gránátalmát görcsöl,
Girhes gólya gémeskútban gazdátlanul gázol,
Galibába gabalyodott gazfickókat gáncsol.
Zöld a héja, piros a bele,
Nem görög ám, csak a neve,
Benne apró sötét magok,
Bújócskáznak, hogyha hagyod.
Hallgasuk meg!
Szépen kondul?
A szatyorunkba belefordul,
Anya vágja, s nagyot reccsen,
Érett leve széjjel freccsen.
Szeletben, vagy kis kockában,
Elfér minden tányérkában,
Ha hűtőben sokat csücsül,
Aki eszi, mind felüdül.
Forróságban jó majszolni,
Lehet vele maszatolni,
Hűvös gyógyír fájó ínyre,
Ez Kicsim: a Görögdinnye.
Süt a nap ma hét ágra,
......... megszámlálja,
Hova mosolyog a napnak,
Hét kis sugárága.
Süt a nap a városra,
Magas toronyházra,
Süt a nap a falura,
Kendős nagymamákra,
Süt a nap a rétre,
Hófehér lepkére,
Süt a nap a hegyre,
Rajta egy fa meggyre,
Süt a nap a völgyre,
Patakcsörgetőre,
Süt a nap a tóra,
A kacsúsztatóra,
És a napnak legvidámabb,
Legkedvesebb ága,
Oda süt a Te kis pici,
Kerek pocikádra!
Szeme csillog, haja szőke,
Arcán rózsapír csücsül,
Kis fülében csigavonal,
S hangja bugyog, ha örül.
Apró lába úgy kalimpál,
Mint az ág, ha fújja szél,
Kezecskéje folyton tele,
Babám vajon mit beszél?
Nyálból buborékot fütyül,
Hasra fordul, ölbe mászik,
Vizespalack hangját lesi,
Almapürén kacarászik.
Fröcsköli a fürdővizet,
Megrágja a köntösöm,
Törölközőbe rejtőzik,
S ha elalszik, elköszön.
