Ákom délután fáradtan huppant le a homokozóba Viku mellé. - Hol voltál? Egész délelőtt vártalak! – panaszkodott Viku, aki Ákommal szeretett legjobban játszani a Csigás Játszótéren. - Elvittem mamit oviba – válaszolta Ákom büszkén. - De hát te nem bölcsibe jársz? – csodálkozott Viku és még…

Látjátok mily’ nagyra nőttem, idén ovis lesz belőlem, lehet ugyan picit fura, nekem még ez az óvoda, a sok gyerek, óvó nénik, mit beszélek, vajon értik, játszunk-e majd, ahogy otthon, anya mondta, meg kell szoknom, ahogy ő jár a munkába, én megyek az óvodába.   Ő dolgozik, én…

Zsoca a megszokottnál is többet töprengett a fagyis pult előtt. Már az összes starndpapucsos bácsi és néni megelőzte. Meg egy csapat táborozó nagy gyerek, akinek pont volt még némi aprója, hogy egyen egy csokis banánt vagy egy hupikék törpikét. Na nem a gombaházikósat, hanem tölcséreset. Zsoca…

Pinyu vidáman ébredt. - Még csak hat harminc van – állapította meg – hétig muszáj hagynom Zsocát aludni. Zsocáéknál szigorú rend volt arra, hogy a kicsik addig aludjanak, amíg jól esik. Mindenki igyekezett is ezt a rendet betartani, Pinyu sem lehetett kivétel. még akkor sem, ha rettentő jó kedve…

  A magányos bolygó már jó ideje érezte, hogy valaki figyeli. Tulajdonképpen nem volt benne biztos, hogy amit érez figyelem, hiszen mint írtam magányos volt. Oly annyira, hogy a Napon kívül nem beszélt és találkozott senkivel. A Nap meg, mint igazi csillag, folyton el volt foglalva. Leginkább…

Szuperhős hangos csörgésre ébredt. Nagyon mélyen aludt, így elsőre nem tudta, az ajtón csöngetnek, a telefonja szólalt meg vagy bekapcsolva hagyta lefekvés előtt a zenelejátszóját. - Meg az is lehet, hogy csak álmodtam – gondolta és épp megfordult volna Pókember mintás pizsamájában, hogy tovább…

Vizipóló döntőjében, pezseg csak a medence, piráják a cápák ellen, int a bíró remegve, szabálytalan szerelés, uszonyt letépni tilos, hördül is a nézőtér s a víz cseresznye piros,   Ettől lesz csak igazán vad a címvédő csapat, fog csattan, s az úszóelőny nem sokáig marad, a piráják bármily'…

Ismerek egy tündért, hófehér a szárnya, igaziból nem is szárny az, köppenykabátka, csodaerejének nem pálca a háza, fejében és szívében van varázstudománya. Ha szurit kell kapnom vagy épp gyógyszereket nem félek, mert tudom,  ez a tündér szeret, odafigyel, kérdi: mond csak kicsim, jó…

Grimaszol a pimasz, Meggyet evett, igaz, Savanyú, de nagyon, Legközelebb hagyom, Hogy a rigók egyék, Akik szeretik, vegyék, Félre lettem vezetve, Azt hittem, hogy cseresznye.

Ha a nap gyümölcs volna, sárgabarack lenne, Vidáman költözne be a lekvárüvegekbe, Hogy mikor a hideg télben rövidek a nappalok, Legyen, ami a sötétben is nevetve rád ragyog.