Pinyu vidáman ébredt.

- Még csak hat harminc van – állapította meg – hétig muszáj hagynom Zsocát aludni.

Zsocáéknál szigorú rend volt arra, hogy a kicsik addig aludjanak, amíg jól esik. Mindenki igyekezett is ezt a rendet betartani, Pinyu sem lehetett kivétel. még akkor sem, ha rettentő jó kedve volt és legszívesebben azonnal kiugrott volna az ágyból, ahogy kinyílt a szeme.

Zsoca megérezhette Pinyu fészkelődését, mert hamarosan felébredt.

- Jó reggelt – simogatta meg a pingvin szürke fejét – de jó a kedved!

- Az bizony! Mert ma biciklizni fogok! – jelentette ki a Pinyu és fülig ért volna a csőre ha lett volna füle.

- Biciklizni? – csodálkozott el Zsoca. Még sosem látott bicikliző pingvint. Se gólyát, se elefántot, se békát. Egy bicikliző majomra mintha emlékezett volna, de lehet, az is csak rajzfilm volt. A rajzfilmekben meg… Szóval az nem számít.

- Pinyu – ült fel az ágyban Zsoca és ölébe ültette a pingvint, hogy jól lássák egymást. Anya is mindig ezt csinálta, ha valami olyat akart mondani, amit Zsocának feltétlenül hallania kellett – mondanom kell neked valamit.

- A bicikliről?

- Arról.

- Jó! – csillant fel Pinyu két gombszerű szeme. Zsocának többnyire remek ötletei voltak.

- Pinyu, az a helyzet – itt a kisfiú egy pillanatra elbizonytalanodott – hogy a pingvinek nem bicikliznek.

- A plüssök sem? – kérdezte Pinyu, de egy pillanatra sem tűnt csalódottnak.

- Azok legkevésbé – válaszolta Zsoca.

- Annál jobb! Legalább belekerülök a Rekordok Könyvébe. Az első bicikliző plüsspingvin. Híresek leszünk, örülsz Zsoca?

- Hát… - vakarta meg szőke fejét a kisfiú.

- Azt hittem egy kicsit jobban örülsz majd neki, hogy benne lesz a TV-ben a barátod!

- Én örülök Pinyu, csak nem értem, miért akarsz egyáltalán biciklizni?

- Mert a fejembe vettem.

- Ja, így már minden érthető. De nem vennél a fejedbe valami egyszerűbb dolgot. Mondjuk, amit már próbáltál és ment is. Például fél napos padlónfekvés. Vagy olyan bújócska, amiben anya és apa fél óráig nem találnak meg. Vagy esetleg úszhatnál a kinti medencében. Az igazi pingvinek egészen jól úsznak.

- Uncsi, uncsi és uncsi!!! Én biciklizni akarok! Ezt vettem a fejembe és ezt is fogom csinálni! És híres leszek.! Meg te is az leszel. Kezdjünk is bele!

- Jó, de hogyan?

- Vegyél elő papírt és ceruzát?

Zsoca először gondolt rá, hogy megkérdezi, vajon hogy fognak papírral és ceruzával biciklizni, de aztán úgy döntött, nem ellenkezik, hanem belevág. Kimászott az ágyból és Pinyuval együtt leült a ceruza lábú zöld rajzasztalához, tiszta papírt vett elő és várt.

- Most pedig rajzolj nekem egy biciklit – vezényelt a plüsspingvin.

- Milyet szeretnél?

- Kéket!

- És hány kereke legyen?

- Hogyhogy hány? Hát kettő! – válaszolta felháborodottan Pinyu.

- Rajzolok rá pótkereket is, hogy fel ne borulj! – szorgoskodott Zsoca, de Pinyu mérgesen leintette.

- Ugyan már, mit gondolsz? Hogy majd kitámasztó kerékkel fogok a címlapon virítani?

- Csak gondoltam, úgy könnyebb megtanulni – védekezett Zsoca.

- Én már tudok biciklizni – jelentette ki Pinyu ellentmondást nem tűrő hangon.

A kisfiú csendben dolgozott tovább ölében a pingvinnek, aki éles szemmel követett minden ceruzavonalat. Amikor elkészült a bringa képe Zsoca elégedetten kijelentette:

. Kész!

- Most hagyj magamra, felkészülök a biciklizésre – kérte ellentmondást nem tűró hangon Pinyu.

Zsoca épp meg akarta kérdezni, hogy pontosan ez mit is jelent, amikor meghallotta anya hangját:

- Gyere kicsim reggelizni!

A kisfiú a reggeli alatt meg is felejtkezett Pinyu felkészüléséről és csak a délutáni alvásnál találkoztak újra. A pingvin még vidámabb volt, mint reggel.

- Felkészültem – jelentette ki és már hunyta is be a szemét, hogy a biciklizés előtt jól kialudja magát.

Mire Pinyu és Zsoca felébredt apa is hazaért.

- Nézd Zsoca, mit hoztam neked! – nyitotta ki az autója csomagtartóját.

A kisfiú kíváncsian futott le a lépcsőn, és alig hitt a szemének.

Egy kék, kétkerekű biciklit kapott. Pont olyat, amilyet reggel Pinyunak rajzolt.

- Ezzel fogok biciklizni! – jelentette ki a pingvin – te leszel a pilóta, én pedig az irányító.

- De Pinyu, a pilóták repülőt vezetnek – nevetett Zsoca.

- Ne ellenkezz folyton! Inkább tegyél a kapucnidba, hogy jól lássak és induljunk!