Van egy titkom. Megsúgjam? Citrom! Teába rejtve, a gyomromba ejtem, s bumm, robban a bomba, ezer goromba, baci dől romba. Viszlát takony!

Besztercei hamvas, A közepe magvas, Kívül kék és fényes, Belül puha, édes, Van egy nagy kosárral, Magozzuk apával, Egy a tálba, Egy a szájba, Jut még elég a lekvárba, Gombócba és lepénybe, Mindenféle edénybe, A kamrapolc, Létramagas, Legeslegtetejére.

Csippanás, a kéz már járna, szem lesüt, az elme kába, ám nem áll meg, viszi lába, mosolyogva lép halálba. Ne mobilozz, hogyha mész!   Facepalmot nyom fenn az Isten, ennyi bolond, hittem, nincsen, mivel kell, hogy őket intsem, tenyeréből feltekintsen? Ne mobilozz, hogyha mész! Másvilágon…

Egyik fámon Alex, másik fámon Vilmos, és, hogy ez miért is,  igen fontos hír most? Mert hogy  itt az ősz, hát fáznak, ugranának, ki kertünkbe betér, körtét uzsonnázhat!    

Volt egyszer egy Julianna Sára, először ment ma iskolába, ne félj semmit Juli, remek hely a suli, sok jó cucc fér be a táskádba!   illusztráció forrása: pinterest.co

Vége van a nyárnak, de ne aggódj, várnak, új kalandok,mert ők is az ovinkba járnak. Meséld el mit láttál, szünetben hol jártál, izgalmas volt,de kicsit az oviba is vágytál? Itt vagyunk hát újra, s lehet ma még furcsa, Idő Úr a csoportunkat hipp-hopp összegyúrja.  

Vizipóló döntőjében, pezseg csak a medence, piráják a cápák ellen, int a bíró remegve, szabálytalan szerelés, uszonyt letépni tilos, hördül is a nézőtér s a víz cseresznye piros,   Ettől lesz csak igazán vad a címvédő csapat, fog csattan, s az úszóelőny nem sokáig marad, a piráják bármily'…

Ismerek egy tündért, hófehér a szárnya, igaziból nem is szárny az, köppenykabátka, csodaerejének nem pálca a háza, fejében és szívében van varázstudománya. Ha szurit kell kapnom vagy épp gyógyszereket nem félek, mert tudom,  ez a tündér szeret, odafigyel, kérdi: mond csak kicsim, jó…

Grimaszol a pimasz, Meggyet evett, igaz, Savanyú, de nagyon, Legközelebb hagyom, Hogy a rigók egyék, Akik szeretik, vegyék, Félre lettem vezetve, Azt hittem, hogy cseresznye.

Ha a nap gyümölcs volna, sárgabarack lenne, Vidáman költözne be a lekvárüvegekbe, Hogy mikor a hideg télben rövidek a nappalok, Legyen, ami a sötétben is nevetve rád ragyog.