Őszi eső hogy szakad,

Megindul a kis patak,

Le a tetőn, ereszen,

S az udvaron megterem:

A tó.

Gumicsizmát felveszem,

S a házi tavat átszelem,

Egy vitorlás lábbeli,

A pocsolyákat szereti,

Igazán.

Kicsi kékbe hopp bele,

Anya gyorsan, Te is gyere,

Ez aztán a móka,

Loccs bele a tóba,

Bokáig.

Ugrunk, futunk, lépkedünk,

Amerre csak nézhetünk,

Egybefüggő pocsolya,

Egy valódi ősz-csoda,

A tapicskolás.