Kinyitja kék szemét az ég,te habos kakaót iszol,bátran a fedélzetre lép, az űrbe szállhat ma Tibor. Kilenc Sólyom szárnyán repül,a Sárkány Legénysége négy,útjukra Kegyelem vetül,vár rájuk a csillagos ég. Üzen: "Az űr mindenkié,Földünk pedig egyetlen,egynek minden nehéz, soknak nincs lehetetlen."

Végtelen a türelme, minden mesét ismer,amit ő tesz nap-nap után, az egy csoda, hidd el,mosolyt varázsol a szívbe, dalokat a szájba,s bár napközben rejtegeti, tudom, hogy van szárnya,megsúgtam neked a titkát, ne dőlj be a trükkjének,vigyázz rá, s szeresd a tiéd: az óvónő tündéred.

A pipacsok s kamillák,már belakták a rétet,az első fagyitól idén, a nyelvem is kék lett,szúnyogból, azt hiszem máris, sok millió született,minden kész, hogy megnyithassuk, azt a nyári szünetet!

Van nekem egy nagyapám, nem csoszogós bácsi,elgurul a pöttyös labdám,nem kiált, hogy ácsi,fut utána, fürgén, fitten,úgy nevez hogy: kicsi kincsem,s bár fára mászni nem szokott,ismeri a tiktokot,s megtartja a titkokat,hogyha kérem.

Én vagyok a világ legszerencsésebb unokája,mert az enyém a föld kerek legszuperebb nagypapája,aki tudja, mire jó a popszegecs,aki minden kóbor küllőt helyre tesz,akinek mindig van töltött eleme,akinek, ha veszít, még sincs elege,akivel jó kifogni egy icipici snecit,akivel nem zavar, hogyha sáros…

Pókember egy szuperhős, világot ment naponta, nyugi, bár pók, nem sző hálót, ágy alá, se sarokba.   Én vagyok a Darth Vader, ne félj, ez csak álca, nem vagyok én sötét nagyúr, fénykardom is pálca.   Az én nevem: Elza, a havat szereted? Ha kéred örömmel, varázslok neked.   Mert imádom…

Megcsörren a vekker, medvemama felkel, kicammogva látja, szürke felhő várja, jól kinyújtja magát, elő seprű, lapát, készülődni kéne, közel a tél vége!

Túra, mihez nem kell bakancs, egy perce is művel, boldog, aki rajta járva, kíváncsian nő fel, színes szavak, fürge fények, dús dallamok között, barangolva felfedezi, hogy végtelen s örök.

Tudod, mi a legjobb gyógyszer, makacs mélabúra, hogyha lábad gyakran teszed, erdős sétaútra, mellé ajánlott beszedni, ölelésből hatot, mi legjobb hatást úgy fejti ki, ha vissza is adod.  

Mondjátok csak meg nekem, óriás szürke fellegek, hol vannak a pihe-puha, tejfehér hóemberek?                          Merre járnak, hova fújta, őket az északi szél, leszállnak-e közénk amíg, kitart az idei tél.