Esőcseppen csillan a nap, Játszadozó fénysugarak, Nézd csak, fenn az égen, Színes kapuívben, Csodálatos látvány, Tündöklő szivárvány. Piros nagyon szeret, Édes narancs, kerek, Csibe, puha, sárga, Zöld erdőben málna, Türkizfényű tó tükrében, Ibolya virága.  

Egy kicsi, zöld leveli, A legyeket szereti, Ugrik, hopp, ugrik, hopp, Máris egyet megfogott, Megfogott!   A legyeket szereti, Amit megfog, megeszi, Hamm, bekap, hamm, bekap, Egy legyecske sem marad, Nem marad!   Béka pocak tele már, Elfogyott a légy-bogár, Zöld levélre…

Jégvirág nyílik az ablak praclifoltos üvegén, Na, gyere csak kis barátom, sétálunk egyet, Te meg Én, Meglessük, hogy zimankóban is szép-e kint a vidék, A kapucni rejtekéből számolgatunk hópihét, Hízott-e a karcsú jégcsap tegnap óta eleget, Beöltözünk, mert napocska…

E percben szentül megfogadom, Hogy anyát  néha majd békén hagyom, Mikor pisilni oson majd lábujjhegyen, Vagy dél körül, végre, hogy ő is egyen, A kabátot felveszem második szóra, Nem ordítok rá a kisebb tesómra, Ha fakocka torony omlik vagy reccsen, Naponta tíz percet…

Ma este csillogó fényeket rajzol ablakunkra a karácsony, Illatos melegben vidáman hintázik mézeskalács a faágon, Kacagva táncoló, izgatott perceknek csodás füzére ez a napunk, S a legnagyobb ajándék, hogy a fa körül ma mindannyian, együtt vagyunk.

Oh, Kedves Fenyő! Oly boldog vagyok, Hogy ma este nálunk is, Karácsonyfa ragyog, Hogy zöldellő, illatos ágaid alatt, Sok-sok szép, várva várt ajándék akad, Csillogó ünneplőd bámulom csak egyre, S körbetáncollak ígérem, minden nap, nevetve, Hálás vagyok neked, hogy…

Várom, hogy jöjjön a karácsony reggel, Ilyenkor, mikor édesapa felkel, Nem rohan a fürdőbe, pizsamában marad, Ha akarom, nyakba vesz és körbe-körbe szalad, A nappaliban velem. A karácsonyt ezért is nagyon szeretem. Mert ilyenkor mindent együtt csinálunk, Süteményt sütünk…

Éljen szívedben a remény, hogy végre, Beköszönt földünkön a béke, Betölti az öröm lelkedet, S magához ölel a szeretet.

Réges régen, az idők kezdetén, mikor Isten a varjút teremtette, bizony őt is dalosmadárnak alkotta meg. Szerette reggelente, mikor napkelte után még  harmatos a fű, hallgatni a sok gondtalan tollas jószág énekét. Reggeli ébredésük dala kórusként zengett az Édenkertben, s boldogsággal töltötte meg az…