Barna medve gyomra kordul, Hú, de hosszú volt a tél, Kinézek, hátha a táj már, Nem egészen hófehér, Kéne harapni valamit, Jó lenne egy málnatál, Hozzá egy kaptárnyi méz, Gyomromban otthont talál, Na, lássuk csak, Mi újság, a barlangomon kívül, Medve úr kicammog…

Egy hideg téli délután, Édes, fürge nagyikám, Gondolt egyet, S míg az ágyban, Álmodtam a kisszobában, Addig ő s a varázspálca, Fakanálnak csodatánca, Keringőzve, forgolódva, Uzsonnára hangolódva, Sercegve és percegve, Egyet fel és egyet le, Tányéromba…

Hiányzol nagyon, már oly' régóta várunk, Látogass el hozzánk, kedves Hóbarátunk, Vár egy hosszú, színes sál, s egy piros fazék téged, Miben egy kis tejbegríz sajnos odaégett.   Szénből is lesz, gömbölyű, seprűnyél is akad, Kérünk, kedves hóember, szánd elvégre magad, Utazz ide mi hozzánk…

Itt az új év, kell, hogy írjak egy jó mamitervet, Számba veszem, mi az amin javítani kellhet, Bár a gömb az igazából ideális forma, Jó lenne, ha rajtam gömbös, nos, kevesebb volna, Jöhet hát a reformkonyha, mindenféle zöldség, A srácok is örülnének, ha idén többet főznék, Bár megenni nem…

Jégvirág nyílik az ablak praclifoltos üvegén, Na, gyere csak kis barátom, sétálunk egyet, Te meg Én, Meglessük, hogy zimankóban is szép-e kint a vidék, A kapucni rejtekéből számolgatunk hópihét, Hízott-e a karcsú jégcsap tegnap óta eleget, Beöltözünk, mert napocska…

E percben szentül megfogadom, Hogy anyát  néha majd békén hagyom, Mikor pisilni oson majd lábujjhegyen, Vagy dél körül, végre, hogy ő is egyen, A kabátot felveszem második szóra, Nem ordítok rá a kisebb tesómra, Ha fakocka torony omlik vagy reccsen, Naponta tíz percet…

Ma este csillogó fényeket rajzol ablakunkra a karácsony, Illatos melegben vidáman hintázik mézeskalács a faágon, Kacagva táncoló, izgatott perceknek csodás füzére ez a napunk, S a legnagyobb ajándék, hogy a fa körül ma mindannyian, együtt vagyunk.

Úgy várunk rád béke, Köszönts be végre, Három gyertyával, Lépj a sötétbe, Találjon megnyugvást, Minden űzött lélek, Gyere el közénk ma, Mindőnkhöz, kérlek!

Oh, Kedves Fenyő! Oly boldog vagyok, Hogy ma este nálunk is, Karácsonyfa ragyog, Hogy zöldellő, illatos ágaid alatt, Sok-sok szép, várva várt ajándék akad, Csillogó ünneplőd bámulom csak egyre, S körbetáncollak ígérem, minden nap, nevetve, Hálás vagyok neked, hogy…

Tanítsd gyermeked a jóra, A szépen kimondott magyar szóra, Hogy a köszönöm jó, s nem szégyen a kérem, Hogy a szeretet több lesz, ha nagy adagban mérem, Hogy meglátni a gyengét s kezet nyújtani, Olyan, mint adventkor gyertyát gyújtani, Meleget hoz szívedbe a segítő…