Meleg nyári reggelen felébred a macska,

Nyújtózkodik szerteszéjjel mind a négy kis mancsa,

De jól esne most egy finom, friss tejecske reggeli,

Pici, piros tányérjából boldogan lefetyeli. 

Piros zörgő zacskó mélyén,

Ott lapul az öröm,

Fél tucatnyi friss mogyoró,

Hurrá, máris töröm!

Illatozó, édes, leves,

Narancssárga labda,

Itt egy félhold forma, finom,

Mandarindarabka.

Hajszál vékony köpenyében,

Csokitélapó lapul,

Keresgélj még bátran édes,

Mi lehet még legalul?

Szaloncukor papír csörren,

Több is van itt úgy biz' ám,

Kókuszos, zselés és ízes,

Friss mandulamarcipán.

Ezt a varázsigét Fruzsikának írtam, de minden ovis használhatja nátha idején. Naponta háromszor, orrfújás előtt, míg meg nem gyógyulsz:

Dátha baci költözz el,

Az orrom nem a lakásod,

Indulj és keress magadnak,

Máshol baci barátot!

Piszkos csizma, sáros csizma,

Ki kell jól sikálni,

Koszos csizmákkal nem lehet,

A Mikulást várni,

Suvickoljuk, kipucoljuk,

Megtisztítjuk mindet,

Tesz beléjük majd Mikulás,

Sok szép s finom kincset!

Kelekótya kotnyeles,

Kifutott a húsleves,

Felmosórongy pótnyeles,

Szemetesben mit keres?

Irgum-burgum Karola,

Miből lesz most vacsora?

Egy maroknyi mazsola,

Nem egy fényes lakoma!

Csillan a hóban a téli varázs,

Szánkóval érkezik a Mikulás,  

Tiszta csizmákra ragyog a Hold,

Tele azé lesz csak, aki jó volt!

Én drága Apukám, el kell mondjam neked,

hogy te vagy a világon a legeslegszuperebb,

Tízszer jobb vagy Szupermennél s százszor mint Batman,

S tudod jobban hiszek benned, mint a Pókemberben.

Bár repülni nem láttalak, biztos azt is tudnál,

Hogyha bajba kerülnék bárhová elfutnál,

A nyakadban elcipelnél az Üveghegyen túlra,

Kurtafarkú malac lássuk: a mesét hogyan túrja.

Örülök, ha itthon vagy s együtt játszunk, nevetünk,

Ugye te is érzed azt, hogy milyen nagyon szeretünk!

Itt is maszat, ott is maszat,

Hű, de összekented magad,

Piszkos pofika kettő darab,

Tíz kicsi ujjacska kosztól ragad.

Irány a mosdó, ne fordulj vissza,

Szappanozz bátran, a lefolyó issza,

Habhajón utazik le minden piszka,

Így leszel kicsikém újra szép tiszta.

Szeretem nézni, ahogyan alszol,

Apró szád szélén egy picike nyál,

Hosszú pilláid árnyékot vetnek,

Alattuk két fényes, nagy szembogár.

Szeretem nézni, hogy farkas étvággyal,

Kanalazod a friss húslevest,

A cérnametéltet cuppogva szívva,

Fújod, mert anya ez nagyon meleg.

Szeretem nézni ahogyan játszol,

Kacagva jár a két kis kezed,

Boldogan építed, mit neked rajzolt,

A végtelen gyermeki képzeleted.

Szeretem nézni, ahogyan nézel,

Szemedben öröm s száz kérdés ragyog,

Szeretlek nézni bármit csinálsz is,

Ha láthatlak mindig boldog vagyok.

Mi történik, hogyha télen nem lesz mégse hó,

Min csúszik a szánkójával majd a Télapó?

Utánfutós varázsbringán járja be a Földet,

Vagy egy lovas kocsival, min csengettyűket zörget,

Talán egy vidám, füttyülő, pöfögő, kis gőzösön,

Esetleg egy vadászgéppel, mi átszáll felhőn, ködön,

Színes, hasas léghajóval vagy taxival, mint apáék,

Válasszon bármit a lényeg, hogy megjön majd az ajándék.