Örülök a télnek,

örülök a nyárnak,

friss tavaszi szélnek,

őszi lombhullásnak,

hogyan lehetsz bárhol,

és bármikor boldog?

ha a napsugarad,

a szívedben hordod!

A verset Bódi Kati varázsrajza ihlette.

Ha copfos,

ha bodros,

ha szőke,

ha barna,

ha cserfes,

ha csendes,

ha szürke,

ha tarka,

ha cicás,

ha pónis,

ha tornás,

ha focis,

ha tütüs,

ha farmeres,

bárhogy IMÁDOM,

az én csodakergető, kicsi-nagy LÁNYOM!

Didereg a dió,

dudorász a dér,

dunna alatt de jó,

ha dermed a tél. 

Mindjárt itt a szeptember,

anya mondja, mennem kell,

várnak rám a gyerekek,

játék, mese, szeretet,

s ha elkezdek félni,

majd az óvó néni,

megölel.

Ha eljön a délután,

anya ott fog várni rám,

csoportszoba ajtóban,

mosolyog majd, no jól van,

hiányoztál nagyon,

én meg ugye hagyom,

öleljen.

Designed by Freepik

Mondják, hogy az augusztusi éjszakák a legszebbek. Szerintem is mesések. A levegő olyan langyos és simogató, mint egy puha, pamut pléd.  Friss fafüst, és a piruló pecsenye illata keveredik, a forróságtól felszabaduló föld, harmatszagú leheletével.

Miközben a jéghideg, dinnyeszelet leve patakzik végig az arcomon, élvezet hallgatni a tücskök bandáit. Olyan átéléssel játszák hajnalig a téli vackukban írt slágereiket, hogy bármelyik nagy zenekar példát vehetne róluk a Szigeten.

És akkor még a látványról nem is beszéltünk.

Ha az ember végre kikerül a városban tobzódó utcai lámpák fényköréből – ne adj Isten egy  világ végi kis faluban egy mező szélére - a szeme boldog megkönnyebbüléssel öleli magához ez elé táruló végtelent.

Az ég zaccfekete ponyváján millió csillag pislog, némelyik álmosan, némelyik huncutkásan, némelyik meg csak úgy, mert épp ezen a féltekénken van halaszthatatlan dolga.

Persze most azt kérded - megjegyzem jogosan - miben mások az augusztusi éjszakák a korábbi nyári éjszakáknál? Mert ott van például a június, amikor még úgy örülünk a nyárnak, mint egy régóta várt, értékes ajándéknak. Vagy a július, amikor még annyi van hátra a szünetből, hogy senkinek sem fáj a feje amiatt, hogy egyszer csak véget ér.

Pedig a válasz egyszerű: a nagytakarítás miatt.

Nagytakarítás?

Micsoda vicc ez?!

Ki látott már olyan nagytakarítást, ami szép, pláne olyat, amit este csinálnak?

Én.

És te is fogsz, ha egyszer szánsz rá egy kis időd, kiülsz a zaccfekete égbolt alá, valahol egy világvégi kis faluban, ne adj Isten, a mező szélére.

Én is ott láttam először ilyet. Persze akkor még nem tudtam, hogy ez nagytakarítás.

Édesapám mesélte, hogy minden augusztusban, Anyaisten felveszi a halkan csoszogós, oroszlán mintás mamuszát, felköti a fejére a fiastyúk pettyes kendőt, derekára meg a tejútfehérre mosott kötényt, és nekiáll leseperni a csillagokat az égről.

Persze nem mindet. Csak azokat, amik elromlottak. Amik szépen ragyognak, mint a Göncöl szekér vagy a Kismedve csillagai, azokat csak óvatosan leporolja, kifényesítgeti, hogy még szebbek legyenek.  Ezután megy tovább, hogy megkeresse a hibásakat.

Persze a hibásak között is vannak olyanok, amiket még meg lehet bütykölni. Ezeket összeszedegeti egy nagy, spirálgalaxis mintás reklámszatyorba, és elviszi a Mennyei Műhelybe javítani. Jó szórakozás Atyaistennek vasárnaponként, mikor épp pihen.

S hogy mit csinál a többivel? Azokkal, amik már csúnyán kicsorbultak, eltörtek, örökre kiégett bennük az izzó? Üstökössörtéjű partvisával gondosan belesöprögeti őket egy fekete lyukba, ahol pillanatok alatt finom csillagpor lesz a hulladék csillagokból. A port összegyűjti egy fényzáró, kozmikus zsákba, és felteszi a műhely egyik polcára. Így Atyaistennek mindig van miből világokat teremteni, ha épp kedve támad hozzá.

Hát ezt látod, mikor augusztusban a csillaghullást nézed.

Ugye mondtam?

Meseszép!

Illusztráció: Bódi Kati

 Arany gyöngyből csemege,

cukrozta nap melege,

öntözte sok felhő,

ha majd egyszer felnő,

mély fazékba ugorjon,

roppanósra puhuljon,

csacsogó csócsálók csőrén,

a hasukba guruljon.

Szelesztina türelmetlenül  toporgott. A gyerekeknek már egy fél órája meg kellett volna jönni a strandról.

• Nem kellett volna elengedni őket egyedül - dünnyögte, mire Szaniszló a tőle megszokott nyugalommal válaszolt:
• Nem ülhetnek állandóan a szárnyaid alatt. Meg kell tanulniuk önállóan elboldogulni. Az ő korukban én már…
• Tudom, tudom… - legyintett Szelesztina. Már vagy tucatszor hallotta Szaniszlótól, milyen menő srácnak számított, mikor ő volt gyerek a strandon. Végülis nem véletlenül szeretett bele. Szívdöglesztő volt, persze ezt a gyerekeknek úgy mondta el, hogy szerelem volt első látásra.
• De tudják, hogy vacsorára haza kell érniük – toporgott tovább az aggódó anya, mire apa újabb megnyugtató válasszal próbálkozott:
• A gyomruk hazahozza őket, ne félj.
• És, ha megint benassolnak a strandon, tudod, hogy nem lehet megbízni az emberekben…
• Ne aggódj drágám, a házi kosztnál nincs jobb.
• És, ha valami bajuk esett? Valaki csapdába csalta őket és… - Szelesztina hangja elcsuklott.
• Jaj, kedvesem. A mi gyerekeinket nem lehet csak úgy lépre csalni! Ne félj. Napnyugtára pontban itthon lesznek.

És Szaniszlónak igaza lett.

A napkorong épp hogy eltűnt a balatonalmádi dombok mögött, mikor a gyerekek, mint egy szélsebes viharfelhő, berepültek a kertbe. Körbevették anyjukat és egymást túlharsogva  zümmögték el neki, mennyi izgalmas dolgot láttak a strandon.

Szelesztina  megkönnyebülten mosolyodott el, mikor átszámolta a hadseregnyi porontyot. Megvolt mind.

• Mindenki elmondhatja a magáét vacsora közben, de most irány az asztal. Már kint vannak a nyaralók és ma este rövidnadrágban és trikóban vannak, pompásan könnyű lakoma lesz, pláne, hogy szunyogriasztó spray sincs náluk. Jó étvágyat kicsi Vérszívóim!

Cartoon Mosquito flying insect | designed by Vexels

Hajó vagyok, egy kis ladik,

édesanya tenyerén,

ringatózunk, szélszaltózunk,

lenyugvó nap peremén,

fodrozódik kacagásunk,

szélcsendsík tükörtavon,

itt a nyár a szünidőt én,

imádom  nagyon, nagyon!

 Designed by Freepik

Tudod, mi a medve álma,

édes, bordó bálnamálna,

elég abból neki kettő,

tele lesz a medvebendő.

El is van jó mélyen rejtve,

erdőjáró meg ne lelje,

ugyanis ki megtalálja,

az összeset felzabálja.

Hogyha nem vagy macirokon,

málnát csentél, jár a pofon,

erdőben légy mindig éber,

ne fuss össze a medvével,

Designed by Freepik

Ziregve zörög a málnabokor

kiregve korog a medvegyomor,

érik a málna,

kéne egy mázsa,

úgy lenne édesmély a medve álma.

Designed by Freepik