Avarfalvi Mesék

Kortárs mesék, versek, mondókák

Hogyan tanultak repülni a Mikulás szarvasai?

2018. december 06. 21:13 - Várfalvy Emőke

majdbnem igaz történet bizonyos Gombóc Artúrról

Egy nap a Mikulás,

a csoki raktárt járva,

belebotlott, egy jó ízűn,

habzsoló madárba,

szegény nagy szakállú,

nem hitt a szemének,

a madár mindenből,

jócskán csemegézett

alig maradt néhány,

félig csócsált tábla,

rá is morran szegény,

jóllakott madárra,

na, és mondd, most mi lesz,

hogy elfogyott minden?

a csokoládé volt,

a legnagyobb kincsem!

kerek, kocka, lyukas,

töltött, ét és fehér,

amit műveltél az egy

botránnyal felér,

mit viszek el, most mondd,

a sok kisgyereknek,

akik várják este,

majd csokit ehetnek?

Búsult ám a madár,

hogyne búsult volna,

a csoki mindene,

ő nem tehet róla,

kerek, kocka, lyukas,

töltött ét és fehér,

befalni azonnal,

egy hasfájást megér,

de könnyeket, az nem!

ha gyerekek sírják,

azt a jó szívűek,

bizony el nem bírják,

s bár falánk madár volt,

de a szíve remek,

töprengett is rögtön,

mit kap a sok gyerek,

menjünk el a boltba,

itt van nem is távol,

csokit szerencsére,

vehetünk mi bárhol,

segítek elhozni,

nem lesz hiba ebben,

a Mikulás bólint,

igen, ez így rendben,

de van egy kis bökkenő,

rövid idő alatt,

nem tud ennyit leszaladni,

a szánhúzó csapat,

elmenni, megvenni,

csomagolni gyorsan,

nincsen elég időnk,

madár mondja: jól van,

van egy új ötletem,

manókkal menj boltba,

a többit csak bízd rám,

én majd teszek róla,

hogy a szarvascsapat,

olyan gyorsan szálljon,

körbeérjen egy éj alatt,

az egész világon.

És a torkos madár,

állta is a szavát,

megtanította Mikulás,

teljes szarvas hadát,

hogyan szálljanak fenn,

az égbolton könnyen,

ahogyan a madár,

bárhová elröppen.

S mikor a Mikulás,

meglátta a csodát,

hálából elvitte,

torkos jómadarát,

egy bajuszos úrnak,

ki annyi csokit mesél,

ami jómadarunk,

gyomrába csak befér.

 

miert_repul_a_mikulas.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!

Adventi Séta

2018. december 01. 10:54 - Várfalvy Emőke

Csizmát húz a December,

tollas nagykabátot,

négy hétig járja az utcát,

s meséli mit lát ott,

hit, remény és öröm

szeretet és béke,

jut-e vajon minden házba,

ahova elférne?

 

advent_2018.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Designed by Freepik

Szólj hozzá!

Undod már...?

2018. november 25. 15:35 - Várfalvy Emőke

Unod már a szürkeséget?

felvidítlak gyorsan téged,

hozok olyan felhőt ide,

minek porcukor a szive,

jól kirázzuk,

s hova ér,

minden csupa hófehér!

 

Unod már a esőnapot?

felvidítlak, hogyha hagyod,

hozok tükröt, hatalmasat,

lefedjük vele a tavat,

csillog mint egy

pocsolya,

jól viszi a korcsolya.

 

Unod már a négy faladat?

felvidítlak, hagyd magadat,

hozok mosolyt pirulást,

úgy hívják, hogy Mikulás,

jön szarvasos

kocsival,

jól megrakva csokival.

 

mikulas_vers.png

Szólj hozzá!

Kívánságlista

2018. november 18. 17:31 - Várfalvy Emőke

Itt van már a december, nincs levél az ágon,

napok óta, nagy örömmel, a Mikulást várom.

Hozz anyának  nevetést és egy pár szép cipőt,

apának hogy velünk legyen egy zsák szabadidőt,

nagyinak jobb lábakat, amik sosem fájnak,

nagypapának éles szemet, ami mindent láthat,

tudom, hogy ez sok dolog, mást már nem is kérek,

csak azt még, hogy siess hozzánk, nagyon várunk Téged!

 

 

mikulas_lista.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Designed by Javi_indy

Szólj hozzá!

KORASZÜLŐTT mesék: A nyári alkonyok kertje

2018. november 17. 10:02 - Várfalvy Emőke

Ma egy különös helyről mesélek neked. A nyári alkonyok kertjéről.  Ez egy olyan hely, ahova mindenki csak egyszer mehet el. Mindegy, hogy gazdag vagy szegény, fiú vagy lány, szőke vagy barna, okos vagy buta, szép vagy csúnya, ide egyszer, csakis egyszer mehet el. 

Sokan azt mondják, ez a legcsodálatosabb hely a világon. Sajnos a legtöbben mégis hamar elfelejtik, hogy milyen volt belülről. Én azonban emlékszem és mesélek neked róla, mert neked korábban kellett eljönnöd onnan, s félek, a te emlékeid nem lesznek olyan erősek és szépek, mint az enyémek.

 Ezen a helyen, mindig kellemes homály van. Olyan, mintha mindig épp alkonyodna egy meleg, nyári nap végén. Nem bántja a szemedet a fény,  gyönyörködhetsz a kert szépségében, vagy csak félig behunyt szemmel ringatózhatsz, és élvezheted, hogy ott lehetsz.

Langyos meleg vesz körül. A bőrödet simogatja az ölelő csend. Minden puha, barátságos és olyan kényelmes, mintha csak neked készült volna. Úgy érzed minden érted van, hogy jól érezd magad.

Nyugalom van. Senki nem jöhet be, míg ott vagy.  Biztonságban érzed magad, még akkor is, ha néha furcsa, nyugtalanító neszek szűrődnek be a kertbe. Nem félsz, hiszen van egy állandó, ismerős hang, ami mindig elkergeti a rossz érzéseid.

- Itt vagyok veled, itt vagyok veled…

Ezt suttogja ritmusosan, reggel és este, éjjel és nappal. Erre a hangra alszol el, és erre ébredsz. Szereted. Néha más, kellemes hangokat is hallasz, éneket, nevetést. S ahogy telik az idő, egyre többet szólít egy láthatatlan ismerős a neveden. Kedvesen, dallamosan beszél hozzád, tudod, hogy ismered, pedig még sosem láttad.

A kertben sosem vagy éhes. Válogatott finomságok teremnek előtted varázsszóra, kérned sem kell, ehetsz, ihatsz, amennyi jól esik.

S aludni is bármikor lehet, ahogy játszani, hancúrozni. Nem vagy magányos, hiszen mindig kéznél van egy puha zsinór, amit jól esik megölelni, s mókázni is remekül lehet vele.

A kertben a legtöbben 40 hetet tölthetnek. Ez idő alatt az emberpalántából óriás lesz. Az óriás nagy kihívás vár. Egy viharos éjszakán útra kel s egy hosszú, szűk barlangon át kiverekszi magát a napvilágra.

Néhány palántának, mint neked is, valamiért korábban jön el a vihar. Mivel nem vagytok még óriások, nagyon elfáradtok a barlangon át vezető út során. A napfényt is nehezebben szokjátok meg, ahogy a hideg, csípős levegőt.

De nem kell félned, hamarosan te is óriás leszel! Nem kell félned semmitől, mert én itt vagyok veled!

 koraszulott_mese.jpg

Designed by Freepik

Szólj hozzá!

Rövid mókus mondóka

2018. november 11. 18:35 - Várfalvy Emőke

 

Fán lakik, nem madár

Könnyen röppen ágról, ágra,

fészket rak mégsem madárka,

dalol neki tollas kórus,

makkot ebédel a mókus.

 

Téli mókus etető

 

Pottyan a bükkmakk,

a mogyoró,

itt van a tél,

majd hullik a hó,

mókusuraknak,

jó a sora,

tömve a kamra,

lesz vacsora!

 

 cute-autumn-background-with-animals_23-2147891970.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Designed by Freepik

Szólj hozzá!

Rövid sünis versek

2018. november 10. 08:40 - Várfalvy Emőke

Süntakaró

 

Kinek van a legszebb paplana a télre?

színes, illatozó, gyümölcsfalevélke,

ha jeges szelek fújnak,

alá mind elbújnak,

míg nem zenél a tücsök,

alszanak a sünök.

 

 

Sünlakoma

 

Tüskemalac,

hova szaladsz?

Vár talán a vacsora,

eső után,

friss  giliszta,

ez lesz ám a lakoma!

 

Vagy talán a csigabiga,

van ma fent az étlapon?

szedd a lábad,

jó étvágyat,

kedves tüskemalacom!

 

 

Sünlakás

 

Jön a hideg, jön a tél,

sünicsalád mendegél,

levélkupac, farakás,

az lesz ám a jó lakás,

benne moha párna,

szép a süni álma.

 szep_almokat_sunik.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Designed by Freepik

Szólj hozzá!

Kitalálós famondókák

2018. november 09. 22:05 - Várfalvy Emőke

Akác

Májusban a méhek mohón fehér fürtjén függenek,

kiknek kályhája van otthon, a fájával fűtenek

ha felmászol az ágára, eltépi a gatyád,

messziről jött, de otthon van, nálunk már az akác.

 

Bükk

Azt mondta a nagyapám, a dédapám, s az ük,

bikkmakkot terem az erdőn, a sok szürke bükk.

 

Éger

Patak partokon lesi, hogy csúszol a jégen,

kerek leveleit, szél fújja az égen.

kályhában nem ég el,

ez a fa az éger.

 

Fenyő

Magas hegyek tetején,

sűrű, sötét rengeteg,

örökké zöld ágaival,

illatosan lengedez,

benne minden tűlevelű,

reméli, ha felnő,

csillaggyöngysort visel télen,

karácsonyi fenyő.

 

Fűz

Ha nem csillannak tótükörben, napsugárból tüzek,

sárgán lógatják a lombjuk, s búsulnak a füzek.

 

Gesztenye

Van amelyik szelíd,

van amelyik vad,

zöld sündisznót terem,

a levele nagy,

összel, hogyha fúj a szél,

zörgő avarba ejti le

halkan koppan, s elgurul,

barna labda, gesztenye.

,

 

 

Juhar

Levele mint a kezed,

árnyékkal nem fukar,

ha parkban jársz,

rádköszön majd,

biztosan egy juhar.

 

 Nyár

Puha pamut pamacsait,

a szél összegyűjti,

ősszel arany leveleit,

szívesen elküldi,

viháncol vele a villám,

felhők között állna,

karcsú törzse toronymagas,

égig ér a nyárfa.

 

Nyír

Divat lett a fehér,

Ez a legjobb hír ma,

büszkén hordja koronáját,

s kabátját a nyírfa.

 

Platán

Utak felett

alagutak,

fontoskodó,

büszke urak,

kabátjuk rongyos,

koronájuk lombos,

ha jársz majd Tatán,

ott is van platán.

 

Tölgy

Nagy csoportban pletykálkodó,

makkalapos hölgyek,

frizurájuk fodros-bodros,

tudod, ők a tölgyek.

 

levelek.jpg

 

Designed by Macrovector

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása