Ma este csillogó fényeket rajzol ablakunkra a karácsony, Illatos melegben vidáman hintázik mézeskalács a faágon, Kacagva táncoló, izgatott perceknek csodás füzére ez a napunk, S a legnagyobb ajándék, hogy a fa körül ma mindannyian, együtt vagyunk.

Duci, szürke fellegek, Kelljetek most szárnyra, Sok-sok huncut kisgyerek, A havazást várja! Hulljon puha hópihe, Szomorú, téli tájra, Legyen, ünnepi fehér, Karácsony napjára.  

Úgy várunk rád béke, Köszönts be végre, Három gyertyával, Lépj a sötétbe, Találjon megnyugvást, Minden űzött lélek, Gyere el közénk ma, Mindőnkhöz, kérlek!

Oh, Kedves Fenyő! Oly boldog vagyok, Hogy ma este nálunk is, Karácsonyfa ragyog, Hogy zöldellő, illatos ágaid alatt, Sok-sok szép, várva várt ajándék akad, Csillogó ünneplőd bámulom csak egyre, S körbetáncollak ígérem, minden nap, nevetve, Hálás vagyok neked, hogy…

Tanítsd gyermeked a jóra, A szépen kimondott magyar szóra, Hogy a köszönöm jó, s nem szégyen a kérem, Hogy a szeretet több lesz, ha nagy adagban mérem, Hogy meglátni a gyengét s kezet nyújtani, Olyan, mint adventkor gyertyát gyújtani, Meleget hoz szívedbe a segítő…

Várom, hogy jöjjön a karácsony reggel, Ilyenkor, mikor édesapa felkel, Nem rohan a fürdőbe, pizsamában marad, Ha akarom, nyakba vesz és körbe-körbe szalad, A nappaliban velem. A karácsonyt ezért is nagyon szeretem. Mert ilyenkor mindent együtt csinálunk, Süteményt sütünk…

A remény egy kincs, jól vigyázz rá, Zárd lelked mélyére, hogy ne veszítsd el soha, S ha életed beragyogja kedves, meleg fénye, Kinyílik minden ajtó, s megtörténik a csoda.  

Mi van a Mikulás hátán? Egy hatalmas piros zsák, S a zsákban ott lapul neked, Sok-sok színes finomság, Ha jó voltál megkapod, Nem kell soká várni, Már csak a csizmádat kell majd, Szépen kisikálni!